Sejtbiológia – sejtélettan
A sejtélettan vagy sejtbiológia, orvosi nyelven citológia a sejt élettani működésével, biológiájával, a sejtek fiziológiai tulajdonságaival, szerkezetével, a bennük található sejtszervecskékkel és a sejtosztódással foglalkozik. Anyagcseréjük során a sejtek a közvetlen környezetükből felvett anyagokat saját anyagaikká alakítják (asszimiláció) vagy pedig lebontják (disszimiláció), hogy ezzel energiát nyerjenek életműködésükhöz. Az anyagcsere folyamatai meghatározott sorrendben lejátszódó biokémiai átalakulások, érvényesek rájuk az élettelen világ alapvető törvényszerűségei, így például az energiamegmaradás és a minimális energiaszintre való törekvés elve.
Sejtanyagcsere
Transzport folyamatok: sejt működéséhez szükséges anyagok felvétele a sejthártyán (szelektív permeabilitás ez függ a membrán pórusnagyságától és az anyagok zsíroldékonyságától) keresztül.
- Passzív transzport (energia nem szükséges az anyagok a koncentráció különbségnek, hidrosztatikai nyomáskülönbségnek, vagy az eltérő elektromos- potenciál különbségnek megfelelően áramlanak a sejtbe).
- Diffúzió: az oldott anyag a rendelkezésre álló teret igyekszik egyenletesen betölteni. Ha két különböző töménységű oldatot hozunk össze egymással, az oldatok elegyednek. Minél nagyobb a koncentráció különbség, annál gyorsabb a diffúzió.
- Ozmózis: abban az esetben, ha a diffundáló anyag útjában membrán helyezkedik el, mely az oldandó anyag számára átjárhatatlan (szemipermeábilis hártya), akkor a membránon keresztül csak az oldószer tud áramlani a töményebb közeg felé. Az ozmózis addig tart, amíg az oldószer egész mennyisége el nem keveredett a töményebb oldattal, illetve a szemipermeábilis hártya két oldalán lévő oldat egyenlő koncentrációjúvá nem vált. Az ozmózist megakadályozhatjuk, ha az oldatot kellő nyomás alá helyezzük. Így az oldószer vagy nem jut át a membránon, vagy visszaáramlik. Ha a kifejtett nyomás akkora, hogy semmilyen áramlás nem történik, akkor ún. dinamikus egyensúly alakul ki. Az a nyomást, amit az oldatra kell kifejteni, hogy ozmózis ne jöjjön létre, ozmotikus nyomásnak nevezzük. A sejtmembrán feladata, hogy az ozmotikus nyomást fenntartsa. Ha bármilyen okból megváltozik az ozmotikus nyomás, szervezetünk azonnal reagál a verejték, a vizelet mennyiségének és összetételének változtatásával.
- Oldatok:
- izotóniás (ozmotikus nyomása megegyezik a sejtével),
- hipotóniás (az oldat ozmózis nyomása kisebb, a sejt megduzzad),
- hipertóniás (az oldat ozmózisnyomása nagyobb, a sejt zsugorodik).
- Aktív transzport (ATP szükséges)(pl.: Na+ és K+ ionpumpa mechanizmusa)
- A sejt zavartalan működéséhez szükséges anyagok mindegyike nem tud passzív módon bejutni a sejtbe.
- Mindig a koncentráció grádienssel szemben történik.
- A membránon keresztül történő anyagszállítást az ún. „Carrier” molekulák segítik.
- Fagocitózis:
- Inkább a védekezésben játszik szerepet. (pl.: baktériumok, porszemcsék stb.).
- Szilárd anyagok, részecskék bekebelezése.
- Pinocitózis: Asszimiláció.
- Folyadék, és folyadékban oldott anyagok felvétel (pl.: fehérje felvétel).
- Disszimiláció.
- Szekréció.
Sejtmozgás:
- amőboid mozgás (pl.: monocyták),
- csillószőrök (pl.: egyes hámsejtek).
Ingerlékenység
- Ingerlékenység : inger (ingerküszöb) ingerület (akciós potenciál) ingervezetés. (Az ingerület terjedésének a sebességét a sejteken belüli ellenállás határozza meg. Vastagabb ideg vagy izomrost ellenállása kisebb az ingerület terjedése gyorsabb.)
- Válasz: a mozgás formájában, anyagcsere csökkenés illetve növekedésben valósul meg.
- A differenciált sejteknél speciális reakciók, pl.: izomsejt az ingerület hatására összehúzódik.
Sejtnövekedés
- Táplálkozás során a sejt gyarapodik, mely a citoplazma tömegének a növekedését eredményezi, ha a sejt már a megnövekedett citoplazma tömeget nem tudja táplálni, akkor visszafejlődik, elpusztul vagy osztódik.
Sejtosztódás:
- Előfeltétele, hogy a sejt a teljes nagyságát elérje.
- Direkt sejtosztódás (amitózis) a magban kezdődik, majd a citoplazma is kettéosztódik.
- Indirekt sejtosztódás (mitózis) a sejt vizet vesz fel, megduzzad (1), a sejtközpont osztódik és a sejt két pólusára vándorol (2). A magban egyidejűleg kialakulnak a kromoszómák (3), a kromoszómák hosszában kettéhasadnak, számuk megkétszereződik és egyik felük az egyik, míg másik felük a másik sejtközpont köré csoportosul (4), majd a plazma osztódik, középen befűződés keletkezik, és a sejt kettéválik.(5-6).
- Felező sejtosztódás (meiózis) az ivarsejtekre jellemző osztódás. Az osztódást megelőzően az ivarsejtben a kromoszóma párok kettéválnak. Egyik a fiú, másik a lány sejtbe kerül. Így min a hím, mind a női ivarsejt fele kromoszóma számmal rendelkezik (haploid kromoszóma szám). A kromoszómaszámok a sejtek egyesülésekor egészülnek ki.
Ez a bejegyzés a Google TOP10 találatok közt szerepel A sejt élettana kulcsszóval a PR-cikkes linképítés SEO-metódusának köszönhetően. Ozmózis és Public relations
Kommentek