1.0pszicho blog weblaphttps://weblap.cafeblog.hudr.kallayhttps://weblap.cafeblog.hu/author/dr_kallay/<h2><a href="https://sor-bor.blogspot.com/" target="_blank" rel="noopener">Sör - bor - pálinka</a></h2> <p>Biorégészeti elemzések során, a régi görögök barbár italnak tartották a sört, nem szerették, bort ittak. Pedig a sör még a régészek számára is tartogat érdekességet: Szudánban, a Kék-Nílus völgyében végzett ásatások során "megtalálták" a világ legrégibb sörét. A lelet 7000 éves.<br /><br />A spanyol régészeti expedíció 1978-ban indult el Szudánba. Két helyen, Al Mahalabban és Sei Musztafában tártak fel kerámiákat. A tárgyakat a Barcelonai Egyetem őstörténeti tanszékén vetik alá biorégészeti elemzéseknek. Az optikai és pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok során nemrégiben keményítőnyomokat fedeztek fel az edényeken. A szemcsék felületén olyan lyukakat és járatokat találtak, amelyeket erjedés hatásának tulajdonítanak. Az erjedést alkoholtartalmú italok válthatták ki; az edényeken élesztőnyomokat is kimutattak. A sört cirokkal készíthették.<br /><br /></p> <div style="clear: both;text-align: center"><a style="margin-left: 1em;margin-right: 1em" href="http://4.bp.blogspot.com/-Z6fNLG2l6Rg/UWaK3bTFTLI/AAAAAAAAAKI/S1qSv1n4IYU/s1600/kedvenc+bolyg%C3%B3m.jpg"><img src="https://weblap.cafeblog.hu/files/2013/04/kedvenc-bolygóm.jpg" width="320" height="225" border="0" /></a></div> <p><br />Európában szintén végeztek biorégészeti vizsgálatokat – és Európa legrégibb sörét is megtalálták. A várakozással ellentétben nem Németországban, hanem Spanyolországban. Plinius szerint három vidéken kedvelték a sört, Egyiptomban, Galliában és Hispániában (Galliához tartozott a mai Németország egy része is). A kutatók szerint a legelső európai söröket Hispánia északkeleti részén főzték, Genóban. A legrégebbi sörlelet a Kr. e. XII. századból származik. A genói sör könnyen megposhadt, csak frissen fogyaszthatták.<br /><br />A kutatócsoport olyan nyomokat is talált, amelyek az ópium legrégebbi orvosi alkalmazására utalnak. A Barcelona közelében fekvő Gavà bányáiban sok emberi csontváz van. Az egyik koponyán két koponyalékelés nyomát fedezték fel. A beavatkozás az egyik legősibb orvosi eljárás volt. A beteg túlélte a műtétet (a csontok részben regenerálódtak), de később csontelhalásban és fertőzésben szenvedett. A fogak elemzésekor a fogkőben ópiumot találtak. A mákból kivont szert talán fájdalomcsillapításra és rituális célra használta a beteg. Tudjuk, hogy orvoslás és a mágia nem állt egymástól távol, a koponyalékelésnek orvosi és rituális okai is lehettek.<br /><br />A lelet mindenesetre alátámasztja, hogy a neolitikumban, Kr. e. 6000 évvel, már orvosi célra használhatták az ópiumot. Az Ibériai-félszigeten a mák vadon termett. Néhány faluban nemrégiben még mákfőzettel csillapították a fejfájást, bár nem tudták, hogy ópiumot használnak. (Nem olyan régen nálunk is mákkal csendesítettek el falun a síró kisbabákat...)<br /><br />A biorégészeti kutatások újabb vonásokkal gazdagíthatják az ősi civilizációk táplálkozásáról, szokásairól alkotott képet. A biológiának és a kémiának még sok mondanivalója lehet a régiekről. Most már ezt is megtudtuk, hogy söriváskor egy <a href="http://hhrf.org/netpansip/ungparty/docu/doc.htm" target="_blank" rel="noopener">több ezer éves európai arvisura-tradíciót</a> tradíciót követünk.</p>rich