1.0pszicho blog weblaphttps://weblap.cafeblog.hudr.kallayhttps://weblap.cafeblog.hu/author/dr_kallay/<h2>Sör kezelés. Sok múlik a nyers vízen</h2> <p>Az egészségügyi vonatkozásait böngészve sok jót hallottunk már a sörről – bár valószínűleg nem a kedvező pr-cikkek és bulvárhírek miatt isszuk. A magyarok közép-ázsiai eredetéhez ma már nem fér kétség (vagy mégis?), és mint a legnagyobb ókori kultúrák peremén élő népnek, bőven volt alkalmunk megismerkedni a több ezer év homályába vesző hagyománnyal, mezopotámiai eredetű sörfőzés kultúrájával. Kevesen gondolják, hogy a jó sörnek az is a titka, milyen minőségű, mennyire <em>tiszta ivóvíz</em> képezi a nyersanyagát.<br /><br />Sokan úgy tartják, ősi borivó nép a magyar, holott az írott <a href="http://www.tisza-forras.hu/" target="_blank" rel="noopener">források</a> szerint elődeink előbb ismerhették a sört, mint a bort. Évszázados vándorlásaik során ugyanis sokkal inkább termeszthették a néhány hónap alatt megérő gabonát, mint az évek alatt termőre forduló szőlőt. A vándorló magyarok tanítói a népvándorlás korabeli szláv népek voltak, akikhez Babilonból jutott el a sörfőzés. Ezek a népek már általánosan használták a komlót az árpa- vagy malátalé ízesítésére.</p> <div style="clear: both;text-align: left"> [caption id="" align="alignleft" width="320"]<img src="https://weblap.cafeblog.hu/files/2013/04/budapest_kobanya_magyar_sor.jpg" alt="sör és víz kezelése" width="320" height="239" border="0" /> Sörisszák[/caption] Bőrtömlőbe tették a kövek közt megőrölt gabonát, majd vízzel felöntve jól összerázták. Ezután „tüzes követ” tettek bele, hogy emeljék hőmérsékletét, később hozzáadták a komlót, forrásig melegítették, közben többször megrázva a hatalmas tömlőt. Majd vízbe merítették vagy lelocsolták, hogy lehűljön és megerjedjen. Ezen ősi eljárásnak és a komló használatának bizonyítéka egy X. századból származó volgai-bolgár eskü szövege: „Addig lesz közöttünk béke, míg a kő úszni, s a komló alámerülni fog.”<br /><br />Házi sörfőzés történelmi források szerint is létezett a korabeli Magyarországon!<br />Az államalapítás után a nyugati módszerek mind nagyobb hatást gyakoroltak a magyarság sőrfőzésére. Egyre inkább csak árpából, illetve a belőle készült malátából főzték a sört, amit komlóval fűszereztek. A Pannonhalmi Főapátság levéltára őrzi a magyarországi serfőzés első írott emlékét. Az 1152-es írás Gyöngy asszony végakaratát tartalmazza, amely arról rendelkezik, hogy halála után „serestor tartassék”.<br /><br />XIV. századi iratok már a mesterségek közt említik a „sermíves”-t, aki a sört készíti. Mivel az ital egyre népszerűbb lett, a sörfőzőház mellé ivót - azaz kocsmát - is építettek, ahol kívülállók is sörözgethettek fizetség ellenében. Ez jól jövedelmezett a földesúrnak, ezért igyekezett megszerezni a legjobb „sermívest”. Így tettek a városok is, ezért egyre kelendőbb szakma lett a sermívesség.<br /><br />Hogy az üzemeltetés gondjaitól megszabaduljanak, a XV. századtól vállalkozóknak adták bérbe a serfőzőházakat és a kocsmákat az uradalmak, amelyek így jelentős <a href="https://brutto-netto.blog.hu/" target="_blank" rel="noopener">nettó készpénz-jövedelemre</a> tettek szert, miközben a sörük is biztosítva volt, mivel természetben kérték a bérleti díj kisebb részét.<br />A magyar sör, ahogy világhírű cseh társai is, a vízminőségre épített, és épít most is, ha jót akar a piacának. Ma sem lehet eltekinteni attól, hogy a kőbányai édesvíz források adták a minőség alapját.</div> <p style="text-align: right"><em>(<a href="https://twinoxide.hu/vizkezeles-mezogazdasagban/" target="_blank" rel="noopener">Vízkezelés a mezőgazdaságban</a>)</em></p> <div> </div>rich