1.0pszicho blog weblaphttps://weblap.cafeblog.hudr.kallayhttps://weblap.cafeblog.hu/author/dr_kallay/<br />Csehország, azon belül Prága a sörivás tekintetében az Univerzum középpontja. A csehekre mindenképpen igaz lehet a mondás, azért kezdtek el gabonát termelni, hogy sört főzhessenek belőle. Már egy 993-ban keletkezett okirat megtiltja a břevnovi kolostorban a bencéseknek a sörfőzést. Azaz már jóval korábban is készülhetett sörital cseh földön. Az első írásos dokumentum a komló termesztésére vonatkozóan pedig 1073-ra datálódik, és az opatovicei kolostorból származik. 1088-as a vyšehradi, azaz a prágai sörkészítés bizonyítéka. A gyártás és árusítás rövid időn belül a szerzetesek egyik legfőbb tevékenysége lett országszerte. Később uralkodói adománylevelekben követhető nyomon a történelem, a sörfőzés ugyanis királyi monopóliumnak számított.<br /><div style="clear: both;text-align: center"><a href="http://3.bp.blogspot.com/-IhbL--_dO4s/UVv8XjPOeAI/AAAAAAAAAFY/g7ha5mvogM0/s1600/sortortenet_2.jpg" style="margin-left: 1em;margin-right: 1em"><img border="0" src="http://3.bp.blogspot.com/-IhbL--_dO4s/UVv8XjPOeAI/AAAAAAAAAFY/g7ha5mvogM0/s320/sortortenet_2.jpg" height="213" width="320" /></a></div><br />A leghíresebb sörkészítő városok – mint Plzeň vagy Budějovice – már az 1200-as évektől rendelkeztek serfőzési joggal, II. Vencel királytól kapták kiváltságaikat. Az éppen alakuló és még gyenge lábakon álló sörfőzdéket volt hivatott védeni a középkori 1 mérföldes szabály. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a műhelyek legalább tíz kilométeres körzetében tilos volt idegen eredetű sörök kimérése.<br /><br />A 16. században Csehország is átvette az 1516-ban a bajor uralkodó által hozott Sörtisztasági törvényt. Ennek lényege, hogy csak árpa, víz és komló használható a főzéshez. 1585-ben jelent meg II. Rudolf császár orvosának, a prágai egyetem tanárának kézikönyve, melyet a világ első sörgyártás-technológia ismertető kézikönyvének tartanak.<br /><br />1794-ben látott napvilágot František Poupe A Sörfőzés Művészete című kiadványa, mely a főzéskor alkalmazott különböző módszereket rendszerezte. Karel Napoleon Balling nevéhez fűződik a Balling-fok-mérő műszer bevezetése. A nedű szárazanyagtartalmát, pontosabban a cefre erjesztés előtti cukortartalmát meghatározó számokat ma is szívesen tüntetik fel az itallapok és a boltban vett butülkák egyaránt. A 10° vagy 12° tehát nem alkoholtartalmat jelöl, furcsa is volna ez egy sör esetében.<br /><br /><br />1818-at írunk, amikor a sörfőző szakma oktatása önálló lesz a prágai ipariskolákban. És 1873-at, amikor a cseh sörkészítők saját szakmai folyóirattal jelentkeznek. Kronológiai értelemben és a cseh sörtörténet fajsúlyossági sorrendjében is meg kell állni egy pillanatra azonban 1842-nél. Ebben az esztendőben született meg a világhírnévnek örvendő, fentebb már magasztalt Pilzeni Polgári Sörfőzde, illetve annak terméke az első Plzeňský Prazdroj. A Žatec környéki komló, melyre a csehek esküsznek, az Elba völgyében termesztett árpa és a kristálytiszta lágy forrásvíz együtt adják a márka védjegyét. A komló egyébiránt nemcsak a kesernyés ízért felelős, de nyugtató-álmosító hatású is. Ráadásul a sörhab tartóssága a komló gyantatartalmán múlik. És nem feledkezhetünk meg az élesztőről sem. Ez alakítja át az árpamaláta szénhidráttartalmát alkohollá, miközben melléktermékként szén-dioxid keletkezik. Ezen kívül plusz buborék nincs is a korsónkban. Az Európa más részein szokásos szénsavval való csapolás helyett Csehországban sűrített levegőt használnak, így nem lesz mesterségesen szén-dioxiddal felturbózva italunk.<br /><div style="clear: both;text-align: center"><a href="http://2.bp.blogspot.com/-Af74mLiMnLA/UVv8Zq--V-I/AAAAAAAAAFk/iiDH3rCT_f0/s1600/sortortenet_1.jpg" style="margin-left: 1em;margin-right: 1em"><img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/-Af74mLiMnLA/UVv8Zq--V-I/AAAAAAAAAFk/iiDH3rCT_f0/s400/sortortenet_1.jpg" height="266" width="400" /></a></div><br />A 20. század elején közel 1000 főzde működött országszerte. A Monarchia óriási piacot jelentett a termékeknek. Švejk katonatársai minden bizonnyal ismerték a legjobb márkákat. 1940-re már csak 341 gyártóhely maradt, a második világháború után azonban már ezek zömét sem találjuk az ország sörtérképén. A szocialista Prágában például csak 4 sörfőzde maradt, közülük az egyetlen kézműves-hely az 1499 óta folyamatosan működő U Fleků volt. Napjainkban kb. 200 kisebb-nagyobb üzemet találunk. A rendszerváltás után a gigák külföldi tulajdonba kerültek. A SABMiller, a Heineken és a Starbev birtokolja a piac felét. Így válik központi kérdéssé, hogy ma Csehországban ki főz valóban echte cseh sört. A nagyok figyelmen kívül hagyják a tradicionális technológiát, azaz a maláta alapos őrlését, a hosszú érlelést, a tartósítás mellőzését, a hazai alapanyagok preferálását, a tölgyfahordós erjesztést stb. Helyette jött a kínai komlókivonat és a saválló acéltartály. Szóval hogy lehet megvédeni a cseh hagyományt az „elmekdonáldszosodó” globális világunktól? A válasz egyszerű. Igyunk minél többet, és keressük a különlegességeket is. A folyamat a 3. évezredre úgy tűnik beindult. Manapság már 80 mikro-sörfőzde és családi vállalkozás űzi az ipart. A választékra sem lehet panasz, a többségük 4-8 féle italt kínál a szomjazóknak, készítenek az alapsörökön túl barnát, félbarnát, vöröset, alkalmit, vagy szűretlent. <br />Induljunk es fedezzük fel magunk Csehországot és benne Prágát. Garantáljuk, hogy mágnesként vonz majd oda vissza.<br />Ahhoz pedig, hogy ez a weboldal megtalálható legyen, hívjuk segítségül <a href="http://bdk.hhrf.org/seo/linkepites.php" target="_blank">a Google keresőoptimalizálás linképítő módszerét</a>.rich