{"version":"1.0","provider_name":"pszicho blog weblap","provider_url":"https:\/\/weblap.cafeblog.hu","author_name":"dr.kallay","author_url":"https:\/\/weblap.cafeblog.hu\/author\/dr_kallay\/","title":"Szindb\u00e1d, s\u00f6r, Vendelin","html":"<p><b><i>Aranysz\u00edn\u0171 s\u00f6r volt, v\u00e1ndorleg\u00e9ny \u00e1lmodik ilyennel a tikkadt orsz\u00e1g\u00faton, mad\u00e1rcsiripel\u00e9st\u0151l hangos koml\u00f3f\u00f6ldek illata sz\u00e1lldosott ebben a frissen csapolt s\u00f6rben, de a vend\u00e9g m\u00e9gis megcs\u00f3v\u00e1lta a fej\u00e9t...<\/i><\/b><\/p>\r\n<p><iframe src=\"https:\/\/player.vimeo.com\/video\/322787286\" width=\"640\" height=\"360\" frameborder=\"0\"><\/iframe><\/p>\r\n<h3>Kr\u00fady Gyula<\/h3>\r\n<div align=\"CENTER\">ISTEN VELETEK, TI BOLDOG VENDELINEK!<\/div>\r\n<p><b><\/b>Isten veletek, ti boldog Vendelinek - mond\u00e1 Priv\u00e1t \u00far, amikor otthon\u00e1ban bez\u00e1rta az ajt\u00f3t maga m\u00f6g\u00f6tt, - amint tal\u00e1n a b\u00fav\u00e1r b\u00facs\u00fazkodhatik a vil\u00e1gt\u00f3l, miel\u0151tt a tenger m\u00e9ly\u00e9be leereszkedne. - Isten veletek, Vendelinek! - ism\u00e9telte az \u00fariember, amikor a kulcsot k\u00e9tszer megford\u00edtotta a z\u00e1rban. <br \/><br \/>Priv\u00e1t \u00far \"boldog Vendelineknek\" nevezte mindazokat, akik rajta k\u00edv\u00fcl m\u00e9g ezen a f\u00f6ldkereks\u00e9gen \u00e9ltek. Ugyanis az volt a v\u00e9lem\u00e9nye a vil\u00e1g beoszt\u00e1s\u00e1r\u00f3l, hogy abban mindenki boldogabb, megel\u00e9gedettebb, vid\u00e1mabb, mint \u0151, mert gonoszabb, k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gesebb, jellemtelenebb, hazugabb... A boldog Vendelineknek csupa ocsm\u00e1ny tulajdons\u00e1gaik vannak \u00fagy lelkileg, mint testileg... Az\u00e9rt csak \"Isten veletek, ti boldog Vendelinek!\" - ism\u00e9telte Priv\u00e1t \u00far, amint elhelyezkedett a k\u00e1lyha mellett, amelyben kiv\u00e9telesen \u00e9gett a t\u0171z. <br \/><br \/>...N\u00e9zz\u00fck csak, mi t\u00f6rt\u00e9nt vele ma is, amikor otthon\u00e1t darab id\u0151re elhagyta, hogy valamely vend\u00e9gl\u0151i l\u00e1togat\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n kisebb \u00f6r\u00f6met okozzon mag\u00e1nak. <br \/><br \/>K\u00f6d\u00f6s novemberi nap volt Pesten, egyike azoknak a komor napoknak, amikor a h\u00f3 nem tud leesni, pedig akkor mindj\u00e1rt jobb volna, gondolj\u00e1k magukban a fenyeget\u0151 \u00e9gboltozat alatt j\u00e1r\u00f3 emberek. Mi volna mindj\u00e1rt \"jobb\"? Ezt \u0151k maguk sem tudj\u00e1k. Tal\u00e1n a kocsisok a k\u00f6rutakon nem gondoln\u00e1k t\u00f6bb\u00e9, hogy \u0151k Londonban vannak, el\u0151kel\u0151en \u00e9s gyorsan kell hajtaniok, hogy majdnem eltaposs\u00e1k az \u00fcgyetlen j\u00e1r\u00f3kel\u0151ket. Ink\u00e1bb gondoln\u00e1k magukban, hogy \u0151k csak egyszer\u0171 falusi kocsisok (aminthogy azok is Priv\u00e1t \u00far szerint), \u00e9s a k\u00e9s\u0151 \u0151szid\u0151ben tr\u00e1gy\u00e1t fuvaroznak a nedves sz\u00e1nt\u00f3f\u00f6ldekre, a kertek alatt, ahol legfeljebb a mad\u00e1rijeszt\u0151ket lehet elg\u00e1zolni. Vagy tal\u00e1n az volna mindj\u00e1rt \"jobb\", hogy a h\u00f3ban megl\u00e1thatn\u00e1k az emberek a l\u00e1bnyomaikat, ami val\u00f3ban nem utols\u00f3 mulats\u00e1g, ha az embernek finom \u00faj cip\u0151 van a l\u00e1b\u00e1n. De Priv\u00e1t \u00farnak err\u0151l a cip\u0151-dologr\u00f3l is megvolt a v\u00e9lem\u00e9nye. Szerinte k\u00e9t-h\u00e1rom gr\u00f3fnak meg gr\u00f3fn\u0151nek van j\u00f3 cip\u0151je Pesten, a t\u00f6bbiek\u00e9 vagy olyan, mint az eur\u00f3pai k\u00f6r\u00faton lev\u0151 n\u00e9gerek\u00e9, vagy pedig egyszer\u0171en toprongyos. <br \/><br \/>De m\u00e9gis volna valami, ami jobb\u00e1 tenn\u00e9 a helyzetet, ha a h\u00f3 leesni tudna. Priv\u00e1t \u00far gyermek- \u00e9s fiatalkor\u00e1b\u00f3l eml\u00e9kezett, hogy h\u00f3es\u00e9s idej\u00e9n, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen els\u0151 havaz\u00e1skor, mindig nevezetesebb \u00e9tv\u00e1gya volt. Mindenf\u00e9le levesek jutottak esz\u00e9be, amelyekben diszn\u00f3gerincek f\u0151ttek, \u00e9s odak\u00fcnn tartalmasan, hangtalanul szakadt a h\u00f3. Ez\u00e9rt h\u00e1t meg\u00e1llott egy utcasarkon, \u00e9s m\u00e9g egyszer a f\u00fcst\u00f6s, vigasztalan \u00e9gboltra pillantott. Igen, ha leesne a h\u00f3, bizony\u00e1ra jobb \u00e9tv\u00e1ggyal menne most eb\u00e9dje fel\u00e9. <br \/><br \/>B\u00e1r megtehette volna azt is, hogy valamely el\u0151kel\u0151bb sz\u00e1lloda \u00e9tterm\u00e9be fordul be, mert p\u00e9nz n\u00e9lk\u00fcl sohasem ment el hazulr\u00f3l, m\u00e9giscsak ink\u00e1bb valamely szolid polg\u00e1ri vend\u00e9gl\u0151 fel\u00e9 n\u00e9zett. V\u00e9lem\u00e9nye szerint az el\u0151kel\u0151 \u00e9ttermekben az emberek nem esznek term\u00e9szetesen; azt n\u00e9zik, hogyan kell fogni a vill\u00e1t, meg a k\u00e9st, hogy a konfidens pinc\u00e9r ki ne g\u00fanyolja \u0151ket a h\u00e1tuk m\u00f6g\u00f6tt; nem merik leszopogatni a csontokat, nem merik kit\u00f6r\u00f6lni a t\u00e1ny\u00e9rt, m\u00e9g kenyeret sem esznek annyit, mint amennyit szeretn\u00e9nek; a s\u00f3talan \u00e9telhez must\u00e1rt k\u00e9rnek; nem mernek l\u00e1rm\u00e1t csapni, ha hajsz\u00e1lat tal\u00e1lnak az \u00e9telben; egysz\u00f3val j\u00f3llaknak a kapusok sapkalebegtet\u00e9s\u00e9vel, valamint a pinc\u00e9rek hajlong\u00e1s\u00e1val. <br \/><br \/>Nem k\u00f6nnyen ment az ilyen szolid polg\u00e1ri vend\u00e9gl\u0151 feltal\u00e1l\u00e1sa, mert Priv\u00e1t \u00far ismert minden vend\u00e9gl\u0151t a k\u00f6r\u00faton, mindegyiknek tudta valamely hib\u00e1j\u00e1t, \u00e9s m\u00e1r el\u0151re k\u00e1romkodott mag\u00e1ban, hogy vajon, mivel fogj\u00e1k lef\u0151zni, felbosszantani a vend\u00e9gl\u0151ben; s\u0151t m\u00e1r el\u0151re tudott haragudni az\u00e9rt is, hogy a takar\u00edt\u00f3asszony majd n\u00e9gy \u00f3rakor p\u00e1r percre kinyitja az ajt\u00f3t a sepr\u00e9s idej\u00e9n. Meg tudta volna ilyenkor gyilkolni a tudatlan asszonyszem\u00e9lyt... <br \/><br \/>Bekandik\u00e1lt a vend\u00e9gl\u0151i ablakokon, hol tal\u00e1lna kedv\u00e9re val\u00f3 sarokasztalt, ahonnan \u0151 az eg\u00e9sz vil\u00e1got szemmel tarthatn\u00e1, de \u0151t nem l\u00e1tn\u00e1 senki. Ha itt-ott volt is ilyen f\u00e9lig-meddig kedv\u00e9re val\u00f3 asztal, kellemetlen k\u00fclsej\u0171 emberek \u00fcltek vele szemben vagy a szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban. Gyerekek \u00fcltek arra fel\u00e9, akik majd ostobas\u00e1gokat fecsegnek, vagy pedig mindenf\u00e9le n\u0151k, akik akkor is felh\u00fazz\u00e1k az orrukat, ha fix\u00edrozz\u00e1k \u0151ket, akkor is megd\u00fch\u00f6s\u00f6dnek, ha egyetlen megvet\u0151 pillant\u00e1s sincs r\u00e9sz\u00fckre. <br \/><br \/>V\u00e9gre tal\u00e1lt egy vend\u00e9gl\u0151t, ahol a sarokasztal nem volt k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve mindenf\u00e9le fogasokon f\u00fcgg\u0151 t\u00e9likab\u00e1tokkal, sem eserny\u0151kkel, sem botokkal, sem kalapokkal; a pinc\u00e9rnek sem volt \u00e9ppen m\u00e1s dolga, mint Priv\u00e1t \u00far kab\u00e1tj\u00e1t leseg\u00edteni, azt\u00e1n elment, an\u00e9lk\u00fcl, hogy tolakod\u00f3 k\u00e9rd\u00e9seivel moleszt\u00e1lta volna. \"H\u00fasleves vagy paradicsomleves\" - szokt\u00e1k mondani ezek a tolakod\u00f3 fr\u00e1terek m\u00e1r embereml\u00e9kezet \u00f3ta, hogy a vend\u00e9gnek (P. \u00farnak) legink\u00e1bb ahhoz volna kedve, hogy nyomt\u00e1ban t\u00e1vozzon. <br \/><br \/>\u00dagy l\u00e1tszik, hogy szerencs\u00e9s napja van ember\u00fcnknek... Csup\u00e1n a borfi\u00fa alkalmatlankodott k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel: s\u00f6rt vagy bort parancsol? - \"Majd, ha ettem!\" - v\u00e1laszolt komoran a vend\u00e9g. Most m\u00e1r volt ideje k\u00f6r\u00fcln\u00e9zhetni is a teremben, hogy vajon kinek a l\u00e1t\u00e1sa fogja megkeser\u00edteni az \u00e9let\u00e9t, amikor figyelme hirtelen m\u00e1sra terel\u0151d\u00f6tt. Ny\u00edlott az ajt\u00f3, \u00e9s az ajt\u00f3n \"kedv\u00e9re val\u00f3 ember\" l\u00e9pett be. <br \/><br \/>Milyen volt az \u00faj vend\u00e9g, aki P. \u00farnak megtetszett? <br \/><br \/>Persze, a \"boldog Vendelinek\" fajt\u00e1j\u00e1hoz tartozott, meglehet\u0151sen k\u00f6v\u00e9r ember volt, de m\u00e9gsem azok k\u00f6z\u00fcl val\u00f3, akik istencsap\u00e1sk\u00e9nt boldogtalanul viseln\u00e9k testi terjedelm\u00fcket. Csak \u00e9ppen annyira volt k\u00f6v\u00e9r, hogy \u00e1lland\u00f3an azt bizony\u00edtsa a vil\u00e1gnak, hogy a j\u00f3 falatok nem lehetnek \u00e1rtalmasok az eg\u00e9szs\u00e9gre. Keze akkora volt, mint egy f\u00fcrj arat\u00e1s ut\u00e1n. A mell\u00e9ny\u00e9t kigombolta, hogy a konyh\u00e1n gondolkod\u00f3ba eshettek a f\u00e1c\u00e1nok, ty\u00fakok \u00e9s egy\u00e9b madarak: vajon nem volna jobb elrep\u00fclni? Az arca piros volt, mintha \u00e9ppen most j\u00f6tt volna valamely k\u00f6rvad\u00e1szatr\u00f3l, ahol bund\u00e1s nyulakat puffantott le, amelyeket aj\u00e1nd\u00e9kba k\u00fcld\u00f6tt ismer\u0151seinek, mell\u00e9kelve mindj\u00e1rt a receptet is, amely szerint a nyulat k\u00e9sz\u00edteni kell. A nyak\u00e1nak a tart\u00e1s\u00e1b\u00f3l, valamint rozsdav\u00f6r\u00f6s sz\u00edn\u00e9b\u0151l k\u00f6nnyen meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy az \u00faj vend\u00e9g \u00e9let\u00e9ben a marhagerinceket sem vetette meg, mert bizony\u00e1ra megfordult olyan vend\u00e9gl\u0151kben, ahol j\u00f3 marhah\u00fast m\u00e9rnek. Most m\u00e9g a szem\u00e9t vette szem\u00fcgyre Priv\u00e1t \u00far a \"kedv\u00e9re\" \u00e9rkezett vend\u00e9gnek. Kerek, bizalmas, gyanakod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli szem volt az, mely kor\u00e1ntsem ismeri a rosszindulatokat, miel\u0151tt a kocsm\u00e1ban le\u00fclne eb\u00e9delni, bizalommal n\u00e9z a k\u00f6zelg\u0151 esem\u00e9ny fel\u00e9, m\u00e9g a halsz\u00e1lka sem jut esz\u00e9be. <br \/><br \/>Az \u00faj vend\u00e9g kez\u00e9be vette az asztalkend\u0151t, leporozta maga el\u0151tt, s\u0151t jobbra \u00e9s balra is az asztalter\u00edt\u0151t. Azt\u00e1n figyelmesen kibontotta a szalv\u00e9t\u00e1t, mintha valamely var\u00e1zslatot m\u0171velne; az asztalkend\u0151t azt\u00e1n a nyak\u00e1ba k\u00f6t\u00f6tte, j\u00f3l elrendezv\u00e9n azt el\u00f6l a mell\u00e9n, hogy r\u00e1ncot ne vessen, valamint h\u00e1tul a gall\u00e9rj\u00e1n\u00e1l, hogy az asztalkend\u0151 k\u00e9t cs\u00fccske hasonlatos lett valamely p\u00e1r malack\u00f6r\u00f6mh\u00f6z. <br \/><br \/>Ez ut\u00e1n a m\u0171velet ut\u00e1n \u00faj helyre tette az asztalon a s\u00f3tart\u00f3t, a paprikatart\u00f3t, fogpiszk\u00e1l\u00f3tart\u00f3t, mint valamely kis b\u00e1lv\u00e1nyokat, amelyeknek megengedtetik r\u00e9szt venni a k\u00f6zelg\u0151 cerem\u00f3ni\u00e1ban. L\u00e1tszott, hogy nem el\u0151sz\u00f6r v\u00e9gzi ezt a fontos m\u0171veletet, minden kis b\u00e1lv\u00e1nynak megvolt a maga helye, amelyre engedelmesen elvonult. <br \/><br \/>Most bal kez\u00e9vel k\u00f6zelebb vonta a vizespoharat, am\u00edg jobbj\u00e1val az ev\u0151k\u00e9st emelte fel, \u00e9s a k\u00e9s fok\u00e1val n\u00e9h\u00e1nyszor koccantott a poh\u00e1r oldal\u00e1n... Priv\u00e1t \u00far csaknem felemelkedett a szemk\u00f6zt lev\u0151 asztaln\u00e1l, de nem a bossz\u00fas\u00e1gt\u00f3l, hanem az \u00f6r\u00f6mt\u0151l. R\u00e9gen hallott hangok voltak ezek. Vid\u00e9ki st\u00e1ci\u00f3k jutottak esz\u00e9be, ahol a szem\u00e9lyvonat t\u00edz percre meg\u00e1ll, hogy mindenki eb\u00e9delhessen a restaur\u00e1ci\u00f3ban. Minden ilyen eb\u00e9dl\u0151\u00e1llom\u00e1snak megvolt a maga specialit\u00e1sa. P\u00fcsp\u00f6klad\u00e1nyban p\u00e9ld\u00e1ul a malacbecsin\u00e1lt volt a legh\u00edresebb. Ny\u00edregyh\u00e1z\u00e1n a t\u00e9li hetiv\u00e1s\u00e1ros napokon diszn\u00f3tor van a vas\u00fati vend\u00e9gl\u0151ben, m\u00edg S\u00e1toralja\u00fajhelyen a hat\u00e1rsz\u00e9l fel\u00e9 men\u0151 vonatokat olykor medvetalp is v\u00e1rja, ha a hajt\u00e1s j\u00f3l siker\u00fclt, de \u0151zgerinc bizonyosan akad. Az \u00e1llom\u00e1sok jelz\u0151csengetty\u0171i halkan \u00e9s \u00e1llhatatosan csilingelnek, d\u00fcb\u00f6rg\u0151 k\u00e9zikocsin viszik a post\u00e1t, n\u00e9ha tolatnak, \u00e9s a vagonok messze hallhat\u00f3 pend\u00fcl\u00e9ssel csap\u00f3dnak egym\u00e1shoz. A pinc\u00e9rek, akik eg\u00e9sz Magyarorsz\u00e1got bek\u00f3borolj\u00e1k, mik\u00f6zben az \u00e9telt az utaz\u00f3 el\u00e9be teszik, biztat\u00f3lag mondj\u00e1k: \"Csak tess\u00e9k nyugodtan enni, m\u00e9g \u00f6t perc\u00fcnk van Pest fel\u00e9\". Ilyenkor mindenf\u00e9le \u00e9tel \u00e9s ital j\u00f3lesik, mert a vas\u00fat gondoskodik arr\u00f3l, hogy az utaz\u00f3nak j\u00f3 \u00e9tv\u00e1gya legyen. Kis \u00fcveg borok \u00e9s p\u00e1link\u00e1k v\u00e1ndorolnak a bundazsebekbe, a bajuszok a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb vid\u00e9ki zs\u00edrokt\u00f3l f\u00e9nylenek, de a sz\u00edvet m\u00e1r n\u00e9mi nyugtalans\u00e1g h\u00e1borgatja az esetleges lemarad\u00e1s miatt. Egym\u00e1st n\u00e9zik az utaz\u00f3k, akik egy vonattal utaznak, \u00e9s bizony, ha valamelyik h\u00f3bortosan szalad\u00e1sba fog, a t\u00f6bbi mind ut\u00e1na vetekedik. Ilyenkor azt\u00e1n hi\u00e1ba j\u00f6n k\u00e9zicsengetty\u0171j\u00e9vel az a t\u00e9lszag\u00fa, sapk\u00e1s ember, aki eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben a k\u00f6vetkez\u0151 st\u00e1ci\u00f3k neveit ki\u00e1ltozza... Ilyen hangulatok lept\u00e9k meg Priv\u00e1t urat, amikor az \u00faj vend\u00e9get kocogni hallotta a k\u00e9s fok\u00e1val a vizespoh\u00e1ron. <br \/><br \/>Ezut\u00e1n a kopasz \u00e9s veres orr\u00fa pinc\u00e9r, aki m\u00e1r \u00e9let\u00e9ben nyilv\u00e1n t\u00f6bbsz\u00f6r megitta a konyh\u00e1n a szak\u00e1csn\u0151 j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l azt a veres bort, amelyben a vadkanf\u0151t kif\u0151zt\u00e9k, a vir\u00e1gbokr\u00e9t\u00e1val, pecseny\u00e9st\u00e1lakkal \u00e9s hossz\u00fa fark\u00fa f\u00e1c\u00e1nokkal illusztr\u00e1lt \u00e9tlappal a kez\u00e9ben megjelent, \u00e9s olyan tisztelettel ny\u00fajtotta \u00e1t a szalv\u00e9t\u00e1ja m\u00f6g\u00fcl pislog\u00f3 vend\u00e9gnek, mint valamely p\u00e1pai bull\u00e1t. <br \/><br \/>- Semmi se fogyott m\u00e9g el a konyh\u00e1n? - k\u00e9rdezte gyanakodva a vend\u00e9g, miel\u0151tt az \u00e9tlapra egyetlen pillant\u00e1st vetett volna. <br \/><br \/>- Mindennel szolg\u00e1lhatok, amihez uras\u00e1godnak kedve van - felelte a veres orr\u00fa pinc\u00e9r, aki egy\u00e9bk\u00e9nt olyan sz\u0151k\u00e9re volt beretv\u00e1lva, mint az im\u00e9nt leforr\u00e1zott malac. <br \/><br \/>A vend\u00e9g most bal \u00f6kl\u00e9t az asztalra helyezte, kiss\u00e9 h\u00e1tra vetette mag\u00e1t a sz\u00e9ken, hogy a pinc\u00e9rnek a szeme k\u00f6z\u00e9 n\u00e9zhessen, mint valamely b\u00edr\u00f3. <br \/><br \/>- Vel\u0151s csont is van? - tette fel a fogas k\u00e9rd\u00e9st. <br \/><br \/>- Egy sz\u00e9p koncot az im\u00e9nt m\u00e9g l\u00e1ttam a konyh\u00e1n. <br \/><br \/>- H\u00e1t siessen, bar\u00e1tom, hogy el ne vigy\u00e9k, mert a h\u00fasleves ut\u00e1n azt szeretn\u00e9k enni - mond\u00e1 most eddigi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1hoz nem eg\u00e9szen ill\u0151 nyugtalans\u00e1ggal a vend\u00e9g, \u00e9s r\u00f6vid, vizsg\u00e1l\u00f3d\u00f3 pillant\u00e1st vetett maga k\u00f6r\u00fcl az asztalokra: vajon nem fedezendi-e fel b\u00e1nat\u00e1ra ama a sz\u00e9p koncot valamely \u00e9rdemtelen ember el\u0151tt. Nem a koncnak sehol sem volt nyoma. <br \/><br \/>- A h\u00faslevesbe mindenesetre habarjanak bele egy eg\u00e9szs\u00e9ges toj\u00e1st, valamint n\u00e9mi z\u00f6lds\u00e9get, \u00edgy karal\u00e1b\u00e9t, karfiolt, s\u0151t burgony\u00e1t is tehetnek bele - sz\u00f3lt a vend\u00e9g a vele egy\u00fctt b\u00f3logat\u00f3 pinc\u00e9rhez. <br \/><br \/>A vend\u00e9g szabadon maradt bal kez\u00e9t kiny\u00fajtotta egy r\u00e9gebben kiszemelt cs\u00e1sz\u00e1rzsemle ut\u00e1n, megropogtatta, \u00e9s t\u00f6rdelve majszolni kezdte, an\u00e9lk\u00fcl, hogy egy pillant\u00e1st vetett volna r\u00e1. <br \/><br \/>Mert tekintet\u00e9t fontosabb dolgok foglalkoztatt\u00e1k, a jobbj\u00e1ban tartott \u00e9tlap tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa. <br \/><br \/>Az \u00e9tlapok \u00edr\u00f3inak fogalmuk sem lehetett arr\u00f3l, hogy milyen fontos dolgot m\u0171velnek, amikor mindennapi munk\u00e1jukat v\u00e9gzik. Priv\u00e1t \u00far p\u00e9ld\u00e1ul ismert egy \u00fariembert - f\u00f6ldszintes, kertes h\u00e1za volt Bud\u00e1n -, aki csak az\u00e9rt j\u00e1rt Pestre eb\u00e9delni, hogy az \u00e9tlapokat \u00f6sszegy\u0171jtse. Term\u00e9szetesen csak olyan helyr\u0151l vitte el mag\u00e1val eml\u00e9kbe az \u00e9tlapot, ahol j\u00f3l siker\u00fclt az eb\u00e9dje. Volt a gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben \u00e9tlap olyan kocsm\u00e1kb\u00f3l, amelyek m\u00e1r r\u00e9gen megsz\u0171ntek, de a maguk idej\u00e9ben nevezetess\u00e9gek voltak. Ez az \u00fariember k\u00fclf\u00f6ldi utaz\u00e1saib\u00f3l is mag\u00e1val hozta az \u00e9tlapokat, \u00e9s \u00edgy k\u00f6nnyed\u00e9n visszaid\u00e9zhette azoknak az eb\u00e9deknek az eml\u00e9k\u00e9t, amelyeket k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 vend\u00e9gl\u0151kben elfogyasztott. A gr\u00e1ci Elef\u00e1nt fogad\u00f3 \u00e9tlapj\u00e1t forgatta \u00f6regs\u00e9g\u00e9re a legnagyobb del\u00edci\u00e1val. Szarvaspecsenye volt, m\u00e9gpedig felejthetetlen\u00fcl k\u00e9sz\u00edtve. Az tal\u00e1n nem is eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3, hogy ez a bizonyos szenved\u00e9lyes gy\u0171jt\u0151 ugyanekkor tartotta a n\u00e1szutaz\u00e1s\u00e1t. <br \/><br \/>Az \u00faj vend\u00e9g val\u00f3ban megbecs\u00fclte az \u00e9tlapot, amelyet a kopasz pinc\u00e9r a kez\u00e9be adott. El\u0151bb csak szabad szemmel kezdte olvasgatni azt a helyet, ahol a levesek \u00e9s a f\u0151zel\u00e9kek szerepelnek, de \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se percr\u0151l percre n\u00f6vekedett - val\u00f3sz\u00edn\u0171leg akkor, amikor a s\u00fcltekhez \u00e9rkezett -, mert oldalzseb\u00e9be ny\u00falva, kih\u00fazott dug\u00f3\u00e9hoz hasonlatos puffant\u00e1ssal nyitott fel egy szem\u00fcvegtokot, majd a szem\u00fcveget gondosan orr\u00e1ra helyezve: olvasgatni kezdte el\u00f6lr\u0151l az \u00e9tlapot, mint valamely \u00e9rdekess\u00e9 v\u00e1lt reg\u00e9nyt, amelyben eleinte sz\u00f3rakozottan lapozgatunk. (Priv\u00e1t \u00farnak helyesl\u00e9s\u00e9t az a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny is megnyerte, hogy a vend\u00e9g nem aff\u00e9le modern, csontkeretes amerikai svindler-szem\u00fcveget vett el\u0151 zseb\u00e9b\u0151l, hanem amolyan r\u00e9gifajta, keskeny ac\u00e9lkeret\u0171 \u00fcveget, amelyen \u00e1t valaha a bibli\u00e1t olvasgatt\u00e1k.) A szem\u00fcveg birtok\u00e1ban a vend\u00e9g azt\u00e1n alulr\u00f3l felfel\u00e9 is olvasgatni kezdte az \u00e9tlapot, mert nem l\u00e9v\u00e9n tiszt\u00e1ban terveivel, ilyenform\u00e1n akart mag\u00e1nak t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1st szerezni arr\u00f3l, hogy voltak\u00e9ppen mit is kellene eb\u00e9delni. Tanulm\u00e1nyoz\u00e1s k\u00f6zben egyszer helyesl\u0151leg, m\u00e1skor rosszall\u00f3lag intett a fej\u00e9vel. - Priv\u00e1t \u00far a vil\u00e1g\u00e9rt nem adta volna, ha megtudhatja eme lelki indulatok ok\u00e1t. <br \/><br \/>De m\u00e1r megjelent a veres orr\u00fa, sz\u0151ke pinc\u00e9r a levesest\u00e1llal, \u00e9s olyan \u00e9rdekesen mosolygott, mintha a legjobb h\u00edreket hallotta volna odak\u00fcnn a konyh\u00e1n. <br \/><br \/>- T\u00e1lban hoztam a levest! - jelentette, mintha engedelmet k\u00e9rt volna. <br \/><br \/>De a vend\u00e9gnek nem volt ez ellen semmi kifog\u00e1sa. Levette szem\u00fcveg\u00e9t, tokj\u00e1ba z\u00e1rta azt, mik\u00f6zben ism\u00e9t dugaszhangot hallatott; figyelm\u00e9t most m\u00e1r kiz\u00e1r\u00f3lag az el\u00e9be helyezett levesest\u00e1lra ford\u00edtotta. El\u0151bb az asztal k\u00f6zep\u00e9r\u0151l vette szem\u00fcgyre, majd k\u00f6zelebb h\u00fazta, \u00e9s a mer\u0151kanalat csendesen bel\u00e9eresztette. P. \u00far \u00e9szrevette, hogy a vend\u00e9g \u00fagy fogja a kanalat, hogy a kisujja a kez\u00e9n ugyanekkor felemelkedik, mint valamely karmesteri p\u00e1lca. <br \/><br \/>- Nincs valami leveser\u0151s\u00edt\u0151j\u00fck, Maggi vagy ilyenf\u00e9le? - k\u00e9rdezte a vend\u00e9g, amikor az els\u0151 kan\u00e1llal a t\u00e1ny\u00e9rj\u00e1ba m\u00e9rt. <br \/><br \/>- Hogyne volna, uram! - felelte a pinc\u00e9r, \u00e9s m\u00e1r hozta is a barn\u00e1s folyad\u00e9kkal az \u00fcvegcs\u00e9t, amelyet szem\u00fcgyrev\u00e9tel ut\u00e1n a vend\u00e9g j\u00f3l megr\u00e1zott, mintha az erej\u00e9t akarn\u00e1 felsz\u00ednre hozni, \u00e9s b\u0151ven csepegtetett a levesbe. <br \/><br \/>De a vend\u00e9g m\u00e9g mindig nem ny\u00falt a leveshez, jobb kez\u00e9vel mell\u00e9nyzseb\u00e9ben keresg\u00e9lt, ahonnan Priv\u00e1t \u00far legnagyobb \u00f6r\u00f6m\u00e9re egy di\u00f3nagys\u00e1g\u00fa, piros, sz\u00e1raz paprik\u00e1t vett el\u0151, amelynek felmet\u00e9l\u00e9s\u00e9hez ugyancsak egyik zseb\u00e9b\u0151l penecilus\u00e1t vette el\u0151. A piros paprikaszeleteket, valamint apr\u00f3 magokat egy gy\u00f3gyszer\u00e9sz gondoss\u00e1g\u00e1val hintette a levesest\u00e1ny\u00e9rba, amelynek tartalm\u00e1t nem sz\u0171nt meg kevergetni bal kez\u00e9vel. Hossz\u00fat\u00e9szt\u00e1s leves volt, arasznyi hossz\u00fas\u00e1g\u00fa lask\u00e1k mutatkoztak a kan\u00e1lon, mik\u00f6zben a vend\u00e9g n\u00e9h\u00e1nyszor felemelte a kanalat. (P. \u00farnak azok a levesek jutottak esz\u00e9be, amelyeket s\u00e1fr\u00e1nnyal sz\u00ednes\u00edtett valaha az \u00e9desanyja.) <br \/><br \/>Majd hirtelen lebukott fej\u00e9vel, \u00e9s a t\u00e1ny\u00e9r sz\u00e9l\u00e9r\u0151l egy kan\u00e1lnyi levest a sz\u00e1j\u00e1ba vett. J\u00f3l megforgatta a fogai k\u00f6zt, megel\u00e9ged\u00e9ssel nyelt, szem\u00e9t most m\u00e1r a legnagyobb bizalommal f\u00fcggesztette a levesre, \u00e9s a kanalak s\u0171r\u0171n k\u00f6vett\u00e9k egym\u00e1st, mik\u00f6zben a hossz\u00fa t\u00e9szt\u00e1k elvegy\u00fcltek a vend\u00e9g csurg\u00f3ra \u00e1ll\u00f3 bajsz\u00e1val, majd a nyelv seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel elt\u0171ntek. Azt azonban m\u00e9gsem lehetne \u00e1perte kijelenteni, hogy a vend\u00e9g sz\u00f6rp\u00f6lte volna leves\u00e9t, csak \u00e9ppen kell\u0151 \u00e9tv\u00e1gys\u00e1ggal fogyasztotta. <br \/><br \/>Egy pillanatig sz\u00fcnetet tartott, mert egy karal\u00e1b\u00e9darabot kellett a kan\u00e1l \u00e9l\u00e9vel k\u00e9tfel\u00e9 v\u00e1gnia. E sz\u00fcnetben megk\u00e9rdezte a pinc\u00e9rt: <br \/><br \/>- Hogy h\u00edvj\u00e1k mag\u00e1t, bar\u00e1tom? <br \/><br \/>- Vendelinnek, legal\u00e1zatosabb szolg\u00e1lat\u00e1ra. <br \/><br \/>- Van mag\u00e1nak feles\u00e9ge? <br \/><br \/>- Volt, nagys\u00e1gos uram. <br \/><br \/>- Tal\u00e1n meghalt? <br \/><br \/>- M\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt - felelte Vendelin, \u00e9s k\u00f6zelebb tolta a levesest\u00e1lat a vend\u00e9ghez, mert annak fenek\u00e9n m\u00e9g \u00e9rdemleges t\u00e9sztamennyis\u00e9get, valamint egy piros r\u00e9p\u00e1t l\u00e1tott. A vend\u00e9g bizonyos rezign\u00e1ci\u00f3val b\u00f3lintott. <br \/><br \/>- Hab\u00e1r nem t\u00fals\u00e1gosan kedvelem a r\u00e9p\u00e1t - mond\u00e1. <br \/><br \/>- Hozhatom a vel\u0151s koncot, nagys\u00e1gos uram? <br \/><br \/>- Val\u00f3ban - mond\u00e1 a vend\u00e9g, miut\u00e1n bajusz\u00e1t el\u0151bb jobbr\u00f3l balra, majd balr\u00f3l jobbra, v\u00e9gre f\u00f6l\u00fclr\u0151l lefel\u00e9 megt\u00f6r\u00fclgette az asztalkend\u0151vel. - Csak arra akarom figyelmeztetni, Vendelin bar\u00e1tom, hogy keny\u00e9rszeleteket pir\u00edtsanak hozz\u00e1, mert ilyesmihez a zsemlye nem eg\u00e9szen alkalmas. \u00c9s forr\u00f3 legyen, mint a bab\u00e1m sz\u00edve. <br \/><br \/>Ez ut\u00f3bbi kijelent\u00e9sb\u0151l b\u00e1rki meg\u00e1llap\u00edthatja, hogy a vend\u00e9gnek eddig kedv\u00e9re mentek a dolgok. Tagadhatatlanul megel\u00e9gedett pillant\u00e1ssal n\u00e9zett az elsiet\u0151 pinc\u00e9r ut\u00e1n. <br \/><br \/>A vel\u0151s csont meg\u00e9rkez\u00e9s\u00e9ig a vend\u00e9g idej\u00e9t azzal t\u00f6lt\u00f6tte, hogy k\u00f6r\u00fcln\u00e9zett a vend\u00e9gl\u0151 fal\u00e1n, ahol, mint aff\u00e9le szolid pesti vend\u00e9gl\u0151ben, m\u00e9g eml\u00e9kben maradtak azok a k\u00e9pek, amelyeket az \u0151s\u00f6k hoztak divatba: \u00edgy felf\u0171z\u00f6tt f\u00e1c\u00e1nok, diszn\u00f3f\u0151k, b\u00e1m\u00e9sz halak feketedett r\u00e1m\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt; amott egy gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6s kos\u00e1r alm\u00e1val, k\u00f6rt\u00e9vel, szilv\u00e1val, sz\u0151l\u0151vel, de a k\u00e9p maga olyan poros \u00e9s kopott volt, hogy nem igen csin\u00e1lt gusztust a gy\u00fcm\u00f6lcsev\u00e9shez. Miut\u00e1n a sz\u0151ke kis borfi\u00fa, amilyenek ezek a Pestre vet\u0151d\u00f6tt sv\u00e1bgyerekek, \u00e9ppen ott l\u00e1batlankodott, a vend\u00e9g kegyes leereszked\u00e9ssel \u00edgy sz\u00f3lt hozz\u00e1: <br \/><br \/>- Most m\u00e1r hozhatsz egy poh\u00e1r sert, de f\u00fcles poh\u00e1rban \u00e9s hanzli n\u00e9lk\u00fcl. A habot megtarthatja a csapos mag\u00e1nak. <br \/><br \/>A borfi\u00fa t\u00f6rt\u00e9netesen f\u00fcrge volt, nyomban ott termett a s\u00f6rrel, amelyet a vend\u00e9g a legnagyobb gyanakv\u00e1ssal emelt a vil\u00e1goss\u00e1g fel\u00e9. Aranysz\u00edn\u0171 s\u00f6r volt, v\u00e1ndorleg\u00e9ny \u00e1lmodik ilyennel a tikkadt orsz\u00e1g\u00faton, mad\u00e1rcsiripel\u00e9st\u0151l hangos koml\u00f3f\u00f6ldek illata sz\u00e1lldosott ebben a frissen csapolt s\u00f6rben, de a vend\u00e9g m\u00e9gis megcs\u00f3v\u00e1lta a fej\u00e9t: <br \/><br \/>- Nagyon gazdag ember lehet a korcsm\u00e1rosod. <br \/><br \/>- Mi\u00e9rt, nagys\u00e1gos \u00far? - k\u00e9rdezte a gyerek. <br \/><br \/>- Mert b\u0151ven m\u00e9ri a habot - felelt a vend\u00e9g, \u00e9s a f\u00fcles poharat j\u00f3l keze \u00fcgy\u00e9be igaz\u00edtva, r\u00e1l\u00f6ttyentette azt az im\u00e9nt elfogyasztott levesre. Az asztalkend\u0151nek megint csak volt dolga, am\u00edg a bajusz\u00e1t megszabad\u00edtotta a s\u00f6rhabt\u00f3l. <br \/><br \/>De m\u00e1r \u00e9rkezett is a nevezetes vel\u0151s csont. <br \/><br \/>...Mit gondolhatott mag\u00e1ban a vend\u00e9g, amikor a hatalmas csontot megl\u00e1tta: nem \u00e1rulta el. Priv\u00e1t \u00far ebben a percben megcsalva \u00e9rezte mag\u00e1t az \u00f6sszes budapesti vend\u00e9gl\u0151s\u00f6kt\u0151l. \u00cdme, \u0151 harminc esztendeje l\u00e1togatja a kocsm\u00e1kat, de m\u00e9g ilyen vel\u0151s csonthoz nem volt szerencs\u00e9je, m\u00edg ennek az ig\u00e9nytelen fr\u00e1ternek, aki nem is l\u00e1tszik budapestinek, nyomban a v\u00e1ros legszebb konc\u00e1t t\u00e1lalj\u00e1k fel. <br \/><br \/>A vend\u00e9g leoldozta a szalv\u00e9t\u00e1t a nyak\u00e1r\u00f3l \u00e9s bal kez\u00e9re szor\u00edtotta azt. <br \/><br \/>- H\u00e1t, Vendelin bar\u00e1tom, hov\u00e1 lett h\u00e1t az az asszony? <br \/><br \/>- Elment, nagys\u00e1gos uram - felelte a pinc\u00e9r olyan bizalommal, mintha m\u00e1r nagyon r\u00e9gen ismern\u00e9 a vel\u0151s csontos urat. <br \/><br \/>- Elment? - k\u00e9rdezte bizonyos meglepet\u00e9ssel az \u00fariember. <br \/><br \/>- Sszty! - szisszent a pinc\u00e9r, mintha vonatot akarna ut\u00e1nozni, a leveg\u0151be emelt kez\u00e9vel pattintott, \u00e9s az ajt\u00f3ra mutatott. <br \/><br \/>- Sszty! - ism\u00e9telte a vend\u00e9g, \u00e9s megcs\u00f3v\u00e1lta a fej\u00e9t. <br \/><br \/>De most m\u00e1r \u00e9ppen itt volt az ideje a vel\u0151s csonttal val\u00f3 foglalkoz\u00e1snak, mert m\u00e9g kih\u0171lne az a sok haszontalan besz\u00e9dben. A vend\u00e9g teh\u00e1t bal kez\u00e9re csavarta a szalv\u00e9t\u00e1t, ebben megmarkolta a csontot, majd felemelte a jobb kez\u00e9t, \u00e9s k\u00e9tszer-h\u00e1romszor egym\u00e1sut\u00e1n a bal karj\u00e1ra csapott, mire a der\u00e9k csont kiadta der\u00e9k tartalm\u00e1t. <br \/><br \/>Az ilyen napvil\u00e1gra ker\u00fclt vel\u0151t gyorsan szok\u00e1s elfogyasztani. A vend\u00e9g dolgozott is a pir\u00edtott keny\u00e9rszeletekkel, a s\u00f3tart\u00f3val, paprikatart\u00f3val, de b\u00e1rmilyen nagy darabokat is vett a sz\u00e1j\u00e1ba, szem\u00e9t most m\u00e1r \u00e1lland\u00f3an a kopasz kis pinc\u00e9rre f\u00fcggesztette. (Priv\u00e1t \u00far meg\u00e1llap\u00edtotta mag\u00e1ban, hogy a vel\u0151 meglehet\u0151sen neh\u00e9z \u00e9tel, az\u00e9rt adj\u00e1k a kocsm\u00e1rosok d\u00e9li id\u0151ben, hogy az embernek legyen ideje megem\u00e9szteni. Aki esti \u00e9tkez\u00e9shez fogyaszt vel\u0151t, annak m\u00falhatatlanul boszork\u00e1ny-nyom\u00e1sa lesz; m\u00edg a vel\u0151 \u00e9lvezete d\u00e9lut\u00e1n csak m\u00fal\u00f3 b\u00e1gyadts\u00e1got okoz.) <br \/><br \/>A kis pinc\u00e9r besz\u00e9lt, am\u00edg a vend\u00e9g a keny\u00e9rszeleteket gy\u00f6m\u00f6sz\u00f6lte mag\u00e1ba. <br \/><br \/>- K\u00e9rem, \u00e9n a kaszin\u00f3ban voltam pinc\u00e9r fiatal koromban; ott tanultam meg, hogy a ruh\u00e1mat minden nap vasaltatni kell, tiszta inget kell hordanom, borotv\u00e1lkozni kell. Igen, a Szemere, a P\u00e9chy, az Uchritz voltak a vend\u00e9geim, \u00e9s \u00e9n mindig tudtam, hogy melyik l\u00f3val akarnak nyerni az urak. A zsok\u00e9k odak\u00fcnn v\u00e1rakoztak az el\u0151szob\u00e1ban, a tr\u00e9nerek a folyos\u00f3n \u00fcltek. Ott folyt a tippel\u00e9s n\u00e9ha \u00e9jf\u00e9lig is, \u00e9s mi, pinc\u00e9rek tegez\u0151dt\u00fcnk a zsok\u00e9kkal. A Carslake-nak suttyomban mindig whiskyt sz\u00f3dav\u00edzzel adtunk, mert idegent nem szabad kiszolg\u00e1lni a Kaszin\u00f3ban. Hyams a nagy \u00f6ves szivarokat szerette, csak val\u00f3di havann\u00e1t sz\u00edvott mindig. Ritk\u00e1n mehettem ki a l\u00f3versenyre, de az\u00e9rt ismertem minden lovat. A f\u00e9lszem\u0171 Horner bukm\u00e9ker, aki gyakran j\u00f6tt a Kaszin\u00f3ba, hogy p\u00e9nzt vigyen el az urakt\u00f3l, vagy p\u00e9nzt hozzon az uraknak, ak\u00e1rh\u00e1nyszor megl\u00e1tott: \"Nos, Vendelin, k\u00e9rdezte n\u00e9met\u00fcl, melyik l\u00f3 fog holnap nyerni?\" \u00c9s \u00e9n megmondtam a f\u00e9lszem\u0171 Hornernek a nyer\u0151 lovakat, amint ott az urak besz\u00e9lget\u00e9s\u00e9b\u0151l kihallgattam; \u00e9s Horner gyakran megaj\u00e1nd\u00e9kozott egy-k\u00e9t r\u00f3zsasz\u00edn\u0171 c\u00e9dul\u00e1val, el\u0151refogad\u00e1sokkal. Ezek a c\u00e9dul\u00e1k mindig k\u00e9s\u0151 \u0151szre, a St. Leger napj\u00e1ra voltak ki\u00e1ll\u00edtva, \u00e9s \u00e9n persze sohase nyertem... <br \/><br \/>- Milyen s\u00fcltet lehetne enni? - k\u00e9rdezte most a vend\u00e9g, \u00e9s a f\u00e9lretett \u00e9tlapot kez\u00e9be vette. - Hm, l\u00e1tom, hogy kacsapecsenye van! De h\u00e1t azt eleget eszem otthon... <br \/><br \/>- Igen, kacsa v\u00f6r\u00f6s k\u00e1poszt\u00e1val - ism\u00e9telte sz\u00f3rakozottan a kis pinc\u00e9r. <br \/><br \/>A vend\u00e9g egy pillant\u00e1st vetett a fogpiszk\u00e1l\u00f3tart\u00f3ra, azt\u00e1n megvet\u00e9ssel tolta el mag\u00e1t\u00f3l. V\u00e9kony, modern fogpiszk\u00e1l\u00f3k voltak abban. A mell\u00e9nye fels\u0151 zseb\u00e9be ny\u00falt, \u00e9s onnan egy hatalmas, kem\u00e9nyf\u00e1b\u00f3l val\u00f3 fogpiszk\u00e1l\u00f3t vont el\u0151. \u00c9s nagyszer\u0171 fogai k\u00f6z\u00e9 d\u00f6fte, amely fogak elegend\u0151k voln\u00e1nak egy sz\u00e9p c\u00edmeres feh\u00e9r \u00f6k\u00f6r elfogyaszt\u00e1s\u00e1hoz. A vend\u00e9g a fogpiszk\u00e1l\u00f3n \u00e1t besz\u00e9lt: - Tudja, Vendelin fiam, amikor \u00e9n Pestre j\u00f6v\u00f6k, rendszerint valami vadat szeretek eb\u00e9delni, mert otthon a mi falusi szak\u00e1csn\u0151ink nem tudj\u00e1k \u00fagy elk\u00e9sz\u00edteni a vadat, mint ezek a pesti f\u00e9rfiszak\u00e1csok. A r\u00e9gi Lippert-f\u00e9le vend\u00e9gl\u0151ben k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k legjobban a vadpecseny\u00e9t, az \u00f6reg Lippert maga is nagy vad\u00e1sz volt, f\u0151l\u00f6v\u00e9szmester volt a budai lov\u00e1szegyletben. \u00c9n ezt tudtam, \u00e9s odaj\u00e1rtam nyulat enni. <br \/><br \/>A kis pinc\u00e9r tanakodva n\u00e9zte a vend\u00e9ggel egy\u00fctt az \u00e9tlapot. A vend\u00e9g a mutat\u00f3ujj\u00e1val, mint az iskol\u00e1sgyerekek, k\u00eds\u00e9rte az \u00e9tlap mondanival\u00f3j\u00e1t. <br \/><br \/>- L\u00e1tom, itt van f\u00e1c\u00e1n geszteny\u00e9vel. Csak az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy milyen geszteny\u00e9vel van t\u00f6ltve: olasz geszteny\u00e9vel vagy magyarral? <br \/><br \/>- F\u00e1c\u00e1n geszteny\u00e9vel - ism\u00e9telte a kis pinc\u00e9r. <br \/><br \/>- Noh\u00e1t, ha nincs valamely k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb hib\u00e1ja annak a mad\u00e1rnak, akkor j\u00f6het - d\u00f6nt\u00f6tt v\u00e9gre a vend\u00e9g, \u00e9s az \u00e9tlapot f\u00e9lretette, mint egy kiolvasott k\u00f6nyvet. <br \/><br \/>V\u00e1rakoz\u00e1s k\u00f6zben most m\u00e1r nem a falakat n\u00e9zte, hanem az asztalter\u00edt\u0151t, amelyen tal\u00e1lt lefricsk\u00e1zni val\u00f3 keny\u00e9rmorzs\u00e1kat. Majd fejcs\u00f3v\u00e1lva szem\u00fcgyre vett egy paradicsomfoltot, amelyet valamely r\u00e9gebbi vend\u00e9g hagyott h\u00e1tra. El\u0151vett egy k\u00e9st, \u00e9s pr\u00f3b\u00e1lta levakarni a foltot, de ez nem nagyon siker\u00fclt. <br \/><br \/>- Itt van a f\u00e1c\u00e1n - jelentette a kis pinc\u00e9r, amikor a p\u00e1rolg\u00f3 t\u00e1llal megjelent. - Hoztam mell\u00e9 burgonyapir\u00e9t \u00e9s kov\u00e1szos ubork\u00e1t. <br \/><br \/>A vend\u00e9g mindegyik kez\u00e9be ev\u0151eszk\u00f6zt vett, amint h\u00e1trad\u0151lve v\u00e1rta a f\u00e1c\u00e1n megjelen\u00e9s\u00e9t. <br \/><br \/>- De nem addig van az, Vendelin bar\u00e1tom: hol maradnak a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 must\u00e1rok? \u00c9n p\u00e9ld\u00e1ul nagyon szeretem a cs\u00edp\u0151s h\u00e1zimust\u00e1rt, amelyet j\u00f3 gazdaasszonyok otthon maguk k\u00e9sz\u00edtenek, de nem vetem meg a francia must\u00e1rt sem. Az angol must\u00e1r pedig a kedvencem. El\u0151 a must\u00e1rokkal, Vendelin bar\u00e1tom, de ne legyen besz\u00e1radva az \u00fcveg - tette hozz\u00e1 nyomat\u00e9kosan a vend\u00e9g, \u00e9s a f\u00e1c\u00e1nnak a mell\u00e9t vette el\u0151. <br \/><br \/>(Priv\u00e1t \u00far a szomsz\u00e9dos asztaln\u00e1l most m\u00e1r b\u0151ven elgondolkozhatott azokr\u00f3l az erd\u0151s\u00e9gekr\u0151l, amelyekben fiatal kor\u00e1ban megfordult, ahol a f\u00e1c\u00e1n tany\u00e1zik. Milyen nagy l\u00e1rm\u00e1t csap ez a mad\u00e1r, amikor f\u00e9szkel, milyen lobog\u00f3s, \u00fcgyetlen sz\u00e1rnyal\u00e1ssal rep\u00fcl az ellensz\u00e9lnek, mintha egy asszonyszem\u00e9ly szokny\u00e1i k\u00f6z\u00e9 f\u00fajna a sz\u00e9l... Ezekben az erd\u0151kben, ahol a f\u00e1c\u00e1n szeret lakni, a kid\u0151lt f\u00e1k tov\u00e1bb lombosodnak, mint a holt embernek n\u0151nek a k\u00f6rmei; a k\u00f6k\u00e9nybokrok \u00e9desdeden k\u00e9k\u00fclnek bele az \u0151szi szemhat\u00e1rba, \u00e9s a v\u00f6lgyben, a v\u00edzben a szarvas b\u00fcszk\u00e9n sz\u00e1ml\u00e1lgatja szarvait. A vad\u00e1szok cs\u00f6rtetnek \u00e1t az erd\u0151n, amikor a Nyilashava komorr\u00e1 teszi otthon\u00fcl\u00e9s\u00fcket; a kuty\u00e1k ostromolj\u00e1k az erdei tiszt\u00e1sok csendj\u00e9t, \u00e9s a puskadurran\u00e1sb\u00f3l meg lehet \u00e1llap\u00edtani, hogy dolgoznak-e az orvvad\u00e1szok a ter\u00fcleten.) <br \/><br \/>Vendelin meg\u00e9rkezett az \u00f6sszes must\u00e1rokkal, amelyek a szolid, polg\u00e1ri vend\u00e9gl\u0151ben feltal\u00e1lhat\u00f3k voltak. Azt\u00e1n Vendelin \u00edgy besz\u00e9lt: <br \/><br \/>- N\u00e9melyek vad csipkebogy\u00f3b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt \u00edzzel is szeretik a f\u00e1c\u00e1nt, mint p\u00e9ld\u00e1ul Wiener-Waldau lovag, akit ugyancsak \u00e9n szolg\u00e1ltam ki a Kaszin\u00f3ban. Olyan piros ember, mint a tengeri r\u00e1k, vagy \u0151szid\u0151ben az urak frakkja. Soha sem k\u00fcld\u00f6tt vissza semmif\u00e9le \u00e9telt, megette \u00e9s m\u00e1sikat rendelt. A legjobb tippszter volt B\u00e9cst\u0151l Budapestig, \u00e9s az urak sz\u00edvesen bar\u00e1tkoztak vele. A jobb kez\u00e9n a gy\u0171r\u0171sujja g\u00f6rbe volt, azt szokta mondani, hogy egy vadle\u00e1ny t\u00f6rte ki, mikor m\u00e1r m\u00e1sk\u00e9ppen nem szabadulhatott... Egyszer azt mondja nekem Wiener-Waldau: \"Vendelink\u00e9m, \u00e9n mag\u00e1t szerencs\u00e9s emberr\u00e9 akarom tenni, fogadja meg Festetich hercegnek a lov\u00e1t, A Patience-ot minden alkalommal, amikor az futni fog\". \u00c9n azt gondoltam magamban, hogy majd egyszer-k\u00e9tszer megj\u00e1tszom a herceg \u00far lov\u00e1t, azt\u00e1n agy\u0151 Patience, van m\u00e9g m\u00e1s versenyl\u00f3 is Pesten. Igen \u00e1m, de a csonka lovag nem hagyott b\u00e9k\u00e9ben. Mikor el\u00e9be tettem a men\u0171k\u00e1rty\u00e1t, amikor a szak\u00e1cst\u00f3l a legjobb falatokat veszekedtem ki r\u00e9sz\u00e9re, amikor meg\u00e1llottam a h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt, hogy a magam egy\u00e9ni n\u00e9zeteit is elmondjam a l\u00f3versenyr\u0151l, amelyhez mindig nagy hallgat\u00f3s\u00e1gom volt a Turf k\u00e1v\u00e9h\u00e1zban, ahov\u00e1 hajnalonkint mi pinc\u00e9rek j\u00e1rtunk, a lovag csak intett a kacska ujj\u00e1val: \"Csak Patience! Ezen fognak t\u00f6nkremenni a bukm\u00e9kerek!\" K\u00e9nytelen voltam teh\u00e1t a lovagra hallgatni, \u00e9s p\u00e9nzecsk\u00e9m napr\u00f3l-napra szaporodott; m\u00e1r k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ket is tudtam adni pinc\u00e9rt\u00e1rsaimnak. Patience ak\u00e1rh\u00e1nyszor futott, mindig nyert. <br \/><br \/>...\u00dagy l\u00e1tszik azonban, hogy a vend\u00e9g nem volt valami nagy bar\u00e1tja a l\u00f3versenyz\u00e9snek, mert a kis pinc\u00e9r el\u0151ad\u00e1sa alatt egyszer sem vonta el szorgos figyelm\u00e9t sem a f\u00e1c\u00e1nt\u00f3l, sem a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 must\u00e1rokt\u00f3l, de m\u00e9g a kov\u00e1szos ubork\u00e1t\u00f3l sem, amelyet olyan ropogtatva r\u00e1gott, hogy a szemk\u00f6zt \u00fcl\u0151 Priv\u00e1t \u00farnak t\u00e9li utaz\u00e1sok jutottak esz\u00e9be, amikor a frissen esett havat elkapja az er\u0151s fagy, \u00e9s a vasalt sz\u00e1n csikorogva rep\u00fcl tova az orsz\u00e1g\u00faton, t\u00e9lisz\u0151r\u0171 lovak lombos farkai m\u00f6g\u00f6tt. A f\u00e1c\u00e1n sz\u00e1rny\u00e1t a fogai k\u00f6z\u00e9 kapta, \u00e9s a csontocsk\u00e1knak olyan odaad\u00e1st szentelt, amilyent ez a sz\u00e9p vadon \u00e9l\u0151 mad\u00e1r val\u00f3ban meg\u00e9rdemelt, miel\u0151tt az orvvad\u00e1szok a pesti piacra hozt\u00e1k volna \u0151t. Mindegyik csontocsk\u00e1nak megvolt a maga k\u00fcl\u00f6n zamata, mintha azok az erd\u0151k, t\u00e1jak lehelt\u00e9k volna bel\u00e9j\u00fck az illatukat, amerre a f\u00e1c\u00e1n valaha r\u00f6pk\u00f6d\u00f6tt. Ah, b\u00fcszke lehet ez a mad\u00e1r, hogy ilyen meg\u00e9rt\u0151 fogyaszt\u00f3ra tal\u00e1lt, nem pedig valamely k\u00e9nyes d\u00e1m\u00e1ra, aki vill\u00e1val \u00e9s k\u00e9ssel szedegeti le a csontokr\u00f3l a h\u00fasocsk\u00e1kat. <br \/><br \/>- Patience! - mondta csurg\u00f3s sz\u00e1jjal a vend\u00e9g. - Ismer\u0151s n\u00e9v. <br \/><br \/>- H\u00e1t m\u00e9g ha ismerte volna nagys\u00e1gos uram - mond\u00e1 a kis pinc\u00e9r a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 must\u00e1rokat rakosgatva a vend\u00e9g el\u0151tt. Mert nem csak a lovat h\u00edvt\u00e1k \u00edgy, hanem egy l\u00e1nyt is, a p\u00e1lyafel\u00fcgyel\u0151 le\u00e1ny\u00e1t, aki odakint lakott a kis h\u00e1zik\u00f3ban a r\u00e9gi l\u00f3versenyt\u00e9ren, \u00e9s m\u00e1r tizen\u00f6t \u00e9ves kor\u00e1ban fel\u00fcgyel\u0151n\u0151j\u00fck volt azoknak az asszonyoknak, akik a p\u00e1ly\u00e1r\u00f3l a f\u00fcveket kikap\u00e1lj\u00e1k, valamint a p\u00e1ly\u00e1t felseprik \u00e9s azt egyengetik, hogy a lovacsk\u00e1k botl\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl futk\u00e1rozhassanak rajta. A p\u00e1lyafel\u00fcgyel\u0151 le\u00e1nya volt, \u00e9s a csodakanca tisztelet\u00e9re Patience-nak h\u00edvt\u00e1k \u0151t az ist\u00e1ll\u00f3ban a lov\u00e1szok. K\u00e9pzelheti nagys\u00e1gos uram, hogy tudott valamit ez a l\u00e1ny, legal\u00e1zatosabb szolg\u00e1lat\u00e1ra. <br \/><br \/>- Hm - mondta most r\u00f6viden a vend\u00e9g. - Ezzel a f\u00e1c\u00e1nnal elk\u00e9sz\u00fclt\u00fcnk volna, Isten nyugosztalja: der\u00e9k mad\u00e1r volt. <br \/><br \/>A vend\u00e9g megint kez\u00e9be vette az \u00e9tlapot, \u00e9s hirtelen felki\u00e1ltott. <br \/><br \/>- A teremt\u00e9sit, csaknem elfelejtettem, hogy tulajdonk\u00e9ppen mi\u00e9rt is j\u00f6ttem Pestre! Finom f\u0151tt marhah\u00fast szeretn\u00e9k enni, mert az n\u00e1lunk faluhelyen nem kaphat\u00f3. Minden h\u00e9ten egyszer v\u00e1g a m\u00e9sz\u00e1ros, akkor is csak valami v\u00e9n, kimustr\u00e1lt teremt\u00e9st, amelynek h\u00fasa sz\u00edv\u00f3s, kem\u00e9ny, az ereje semmi, az ember megunja az \u00e9let\u00e9t, am\u00edg megeszi. Mondja, Vendelin fiam, volna odak\u00fcnn a konyh\u00e1n egy kis darab csontos vagy csont n\u00e9lk\u00fcli marhah\u00fas? Nem b\u00e1nom, ha bord\u00e1s is, de a gerincet jobban szeretem. De legnagyobb \u00f6r\u00f6m\u00f6mre volna az a sz\u00ednh\u00fas, amelyet Pesten t\u00e1felspitznek neveznek. Tudja, ezt enn\u00e9m \u00e9n paradicsomm\u00e1rt\u00e1ssal, fiatal hagym\u00e1val, melyet minden jobb vend\u00e9gl\u0151ben termesztenek a pinc\u00e9ben. Ha a vend\u00e9gl\u0151s \u00e1d mag\u00e1ra valamit, van fiatal hagym\u00e1ja. <br \/><br \/>A kis pinc\u00e9r egy darabig tanakodva \u00e1llott: <br \/><br \/>- A sz\u00e1rnyas ut\u00e1n? - k\u00e9rdezte. <br \/><br \/>- Eh, mit b\u00e1nom \u00e9n a maguk \u00e9tkez\u00e9si rendj\u00e9t! Ki vagyok \u00e9n, hogy maguk nekem el\u0151\u00edrj\u00e1k, hogy mit egyek? - ki\u00e1ltott fel v\u00e1ratlan szilajs\u00e1ggal a vend\u00e9g. - Az\u00e9rt j\u00f6ttem Pestre, hogy j\u00f3 marhah\u00fast egyek, csak a sok haszontalan besz\u00e9lget\u00e9sben elfelejtettem. <br \/><br \/>A kis pinc\u00e9r legyintett a szalv\u00e9t\u00e1j\u00e1val, mintha valamely rossz gondolatot \u0171zne el, valami szomor\u00fas\u00e1got, amely a sz\u00edv\u00e9re k\u00e9sz\u00fclt telepedni. De elsietett a konyha fel\u00e9, ahonnan a szak\u00e1cs kiab\u00e1l\u00e1sa hallatszott, amely mindig j\u00f3 jel egy vend\u00e9gl\u0151ben. Ek\u00f6zben a m\u00e1s\u00e1llapotos konyhal\u00e1ny bej\u00f6tt, s a k\u00f6t\u00e9nye alatt magas poharat hozott, amelyben bort vitt ki a szak\u00e1cs lecsillap\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A vend\u00e9g a mez\u00edtl\u00e1bas konyhal\u00e1ny megtekint\u00e9s\u00e9vel volt elfoglalva, am\u00edg az \u00fajonnan rendelt porci\u00f3 meg\u00e9rkezett. <br \/><br \/>Sz\u00e9p darab csontos h\u00fas volt! A sz\u00e9l\u00e9n b\u0151s\u00e9gesen maradt zsirad\u00e9k, amely t\u00e9li id\u0151ben legjobban meleg\u00edti az embert. J\u00f3 konc volt, amelynek igaz\u00e1ban valamely messzi fogad\u00f3ban \u00f6r\u00fclne az ember a hossz\u00fa t\u00e9li utaz\u00e1s ut\u00e1n. Ez a konc egymag\u00e1ban elegend\u0151 lett volna ahhoz, hogy m\u00e1snap k\u00f6m\u00e9nymagos levest k\u00edv\u00e1njon reggelire a vend\u00e9g. <br \/><br \/>- \u00dagy l\u00e1tom b\u00e9csi h\u00fas! - mond\u00e1 a vend\u00e9g, mikor k\u00e9s\u00e9vel egy darabot \u00f3vatosan lenyisszantott a h\u00fascsomagb\u00f3l, hogy fele a falatnak zsirad\u00e9k, m\u00e1sik fele h\u00fas legyen. A vill\u00e1j\u00e1ra t\u0171z\u00f6tt falatot lehintette s\u00f3val, majd megcs\u00f3nak\u00e1ztatta a paradicsomm\u00e1rt\u00e1sban. A falatot azut\u00e1n komolyan sz\u00e1j\u00e1ba vette, ut\u00e1na egy k\u00e9shegynyi krumplit, \u00e9s nem v\u00e1gta meg a sz\u00e1j\u00e1t, amikor a k\u00e9st bevette. Ezut\u00e1n ama t\u00e1ny\u00e9rhoz ny\u00falt, amelyen z\u00f6ld sz\u00e1r\u00fa hagym\u00e1k h\u00f3feh\u00e9ren vir\u00e1goztak, \u00e9s a hagym\u00e1t, miut\u00e1n annak fej\u00e9t a s\u00f3tart\u00f3ba bele\u00fct\u00f6tte: metsz\u0151fogaival nyakonharapta. (Hej, most jutott csak esz\u00e9be Priv\u00e1t \u00farnak mindenf\u00e9le eml\u00e9k a r\u00e9gi \u00e9tkez\u00e9sek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l! \u00cdgy, piros ter\u00edt\u00e9kes vid\u00e9ki verand\u00e1k, ahonnan l\u00e1tszik a hossz\u00fa kugliz\u00f3, amelynek dombja mellett m\u00e1r ott \u00e1ll a kugli\u00e1lligat\u00f3 mez\u00edtl\u00e1bas gyerek, de a kugliz\u00f3k m\u00e9g maguk a verand\u00e1n \u00fclnek, vajat, t\u00far\u00f3t, szafal\u00e1d\u00e9t, hagym\u00e1t esznek, \u00e9s karcolva \u00f6ntenek r\u00e1 \u0151szpiros sz\u00edn\u0171 sillerborokat. Ad\u00f3hivatalnokok \u00e9s a v\u00edzszab\u00e1lyoz\u00f3 t\u00e1rsulat tisztvisel\u0151i feledik napk\u00f6zi bajaikat a r\u00e9gi Gond\u0171z\u0151ben; nagybajusz\u00fa vend\u00e9gl\u0151s j\u00e1r az asztalok k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s a sz\u00fcrke szak\u00e1llas ad\u00f3ellen\u0151rnek igyekszik kedv\u00e9ben j\u00e1rni. Ilyen dolgok jutottak Priv\u00e1t \u00far esz\u00e9be, am\u00edg a hagyma roppant a vend\u00e9g fogai alatt, \u00e9s szemmel l\u00e1that\u00f3lag verejt\u00e9kezett a fejeb\u00fabja, amely egy\u00e9bk\u00e9nt m\u00e1r kopaszodott.) <br \/><br \/>A kis pinc\u00e9r pedig szalv\u00e9t\u00e1j\u00e1t h\u00e1tul lel\u00f3gatva k\u00e9t \u00f6sszekulcsolt kez\u00e9vel, mint valami farkot, \u00edgy folytatta elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9t: <br \/><br \/>- Wiener-Waldau lovag, miut\u00e1n k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kedvelt, egyszer megengedte, hogy d\u00e9lel\u0151tt fel\u00fcljek a fi\u00e1ker\u00e9nek a bakj\u00e1ra, mid\u0151n a p\u00e1ly\u00e1ra ment, hogy a galopp-pr\u00f3b\u00e1kat megszeml\u00e9lje. Bizony ez a lovag m\u00e1r hajnalban is felkelt, ha valami \u00e9rdemes megszeml\u00e9lni val\u00f3 volt a versenyp\u00e1ly\u00e1n! N\u00e9ha azonban a Kaszin\u00f3b\u00f3l ment ki a p\u00e1ly\u00e1ra... \u00c9s a lovag azt k\u00e9rdezte t\u0151lem, hogy nem volna-e kedvem Patience-ot, a p\u00e1lyafel\u00fcgyel\u0151 l\u00e1ny\u00e1t feles\u00e9g\u00fcl venni? Elmondta, hogy gond n\u00e9lk\u00fcli ember voln\u00e9k eg\u00e9sz \u00e9letemben, mert mindig a legjobb inform\u00e1ci\u00f3im voln\u00e1nak a p\u00e1ly\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt esem\u00e9nyekr\u0151l, azonk\u00edv\u00fcl \u0151 maga is a legjobb tippekkel szolg\u00e1lna. A le\u00e1nynak f\u00e9rj kell, mert az urak meg\u00edg\u00e9rt\u00e9k neki, hogy f\u00e9rjhez adj\u00e1k. Mit csin\u00e1l, k\u00e9rem, nagys\u00e1gos uram, egy ilyen szenved\u00e9lyes l\u00f3versenyj\u00e1t\u00e9kos, mint amilyen \u00e9n vagyok? Felcsaptam, \u00e9s elvettem a p\u00e1lyafelvigy\u00e1z\u00f3 l\u00e1ny\u00e1t, pedig Patience-nak nem a legjobb h\u00edre volt. Hallottuk azt mi eleget az urakt\u00f3l a Kaszin\u00f3ban. <br \/><br \/>A vend\u00e9g most m\u00e1r figyelni kezdett, mert el\u00e9rkezett ahhoz az id\u0151ponthoz, amikor a csontr\u00f3l m\u00e1r csak annak t\u00f6bbsz\u00f6ri megforgat\u00e1sa ut\u00e1n lehetett egy-egy falatot leszedni. <br \/><br \/>- Elvettem Patience-ot, - \u00e9s ezzel felakasztottam magam. A feles\u00e9gem nyomban \u00fari d\u00e1ma akart lenni, k\u00e1v\u00e9h\u00e1zba j\u00e1rt, a gr\u00f3fok inasai lettek a bar\u00e1tai, \u00e9s a bar\u00e1tn\u0151i a gr\u00f3fok szobal\u00e1nyai. Harisny\u00e1kat loptak neki az \u00farn\u0151ikt\u0151l, \u00e9s megtan\u00edtott\u00e1k az arcfest\u00e9sre. \"Rongyos pinc\u00e9r!\" - mondta nekem, amikor hazamentem hajnalban. \u00c9s a p\u00e9nzecsk\u00e9m lassan el\u00faszott. Nem kaptam \u00e9n t\u00f6bb\u00e9 tippet senkit\u0151l, mi\u00f3ta Patience-ot elvettem. A lovag m\u00e1s pinc\u00e9rrel szolg\u00e1ltatta ki mag\u00e1t, a zsok\u00e9k \u00e9s m\u00e1s ist\u00e1ll\u00f3emberek sz\u00f3ba sem \u00e1llottak velem, miut\u00e1n Patience t\u00f6bb\u00e9 nem volt p\u00e1lyafel\u00fcgyel\u0151n\u0151, hanem egy szeg\u00e9ny alkalmazott feles\u00e9ge. \u00c9s nagyon szerettem \u0151t. Elvesz\u00edtettem \u00e1ll\u00e1somat a Kaszin\u00f3ban, mire a feles\u00e9gem megsz\u00f6k\u00f6tt t\u0151lem, elment kassz\u00edrn\u0151nek Debrecenbe. <br \/><br \/>A vend\u00e9g letette a k\u00e9st \u00e9s a vill\u00e1t. <br \/><br \/>- H\u00e1t ez a Patience kassz\u00edrosl\u00e1ny lett Debrecenben? - k\u00e9rdezte hirtelen. <br \/><br \/>- Az k\u00e9rem. Onnan ind\u00edtotta meg a v\u00e1l\u00f3p\u00f6rt, amikor egy bolond falusi megk\u00e9rte a kez\u00e9t. <br \/><br \/>A vend\u00e9g a fogpiszk\u00e1l\u00f3t, mint egy d\u00e1rd\u00e1t szegezte most a kis pinc\u00e9r fel\u00e9, \u00e9s rekedten \u00edgy sz\u00f3lt: <br \/><br \/>- Az a bolond falusi \u00far \u00e9n voltam! <br \/><br \/>A kis pinc\u00e9r megint legyintett a szalv\u00e9t\u00e1j\u00e1val, mintha valami rossz \u00e1lmot hajtana el. <br \/><br \/>- Igen, \u00e9n voltam Paszi\u00e1nsz m\u00e1sodik f\u00e9rje - ism\u00e9telte a vend\u00e9g, \u00e9s most m\u00e1r csak a r\u00e9gi megszok\u00e1sb\u00f3l sepregette az asztalt maga el\u0151tt. <br \/><br \/>- Nem tetszik t\u00e9szt\u00e1t? - k\u00e9rdezte most a kis pinc\u00e9r, \u00e9s a szeme olyan veres lett, mint a h\u00e1ziny\u00fal\u00e9. <br \/><br \/>A vend\u00e9g is er\u0151t vett mag\u00e1n, el\u0151vette az \u00e9tlapot, n\u00e9zte, de nem l\u00e1tta, am\u00edg zavar\u00e1b\u00f3l a kis pinc\u00e9r kiseg\u00edtette. <br \/><br \/>- Hozok t\u00far\u00f3s csusz\u00e1t - mondta \u00e9s gyorsan elment. <br \/><br \/>A vend\u00e9g a leveg\u0151be n\u00e9zett, mintha m\u00e9g mindig ott \u00e1llna a kis pinc\u00e9r el\u0151tte. Gyorsan felhajtott m\u00e9g egy poh\u00e1r bort, \u00e9s kr\u00e1kogott ut\u00e1na. <br \/><br \/>- Ez a csusza nem valami nagyon siker\u00fclt - mond\u00e1 a vend\u00e9g, mikor n\u00e9h\u00e1ny falatot evett, an\u00e9lk\u00fcl, hogy annak \u00edz\u00e9t \u00e9rezte volna. <br \/><br \/>A pinc\u00e9r most m\u00e1r k\u00f6zvetlen az asztal el\u00e9 \u00e1llott, \u00e9s kez\u00e9vel gesztikul\u00e1lva k\u00e9rdezte: - Mag\u00e1t is otthagyta Paszi\u00e1nsz? Megint elsz\u00f6k\u00f6tt? Hol van? <br \/><br \/>A vend\u00e9g menteget\u0151zve felelt: <br \/><br \/>- \u00c9n \u00fari d\u00e1m\u00e1t akartam bel\u0151le nevelni, mert az ilyen magamform\u00e1j\u00fa falusi embernek sz\u00fcks\u00e9ge van arra, hogy a sok szolg\u00e1l\u00f3, parasztl\u00e1ny k\u00f6z\u00f6tt legyen egy \u00fariasszony is. De Paszi\u00e1nsz csak addig volt \u00fari d\u00e1ma, am\u00edg ott \u00fclt az ez\u00fcstt\u00fckr\u00f6s tr\u00f3nuson, a Bety\u00e1r k\u00e1v\u00e9h\u00e1zban. Amikor falura ment\u00fcnk, Paszi\u00e1nsz utols\u00f3bb lett b\u00e1rmelyik szolg\u00e1l\u00f3n\u00e1l. Mindig a l\u00f3ist\u00e1ll\u00f3 k\u00f6r\u00fcl t\u00e9nfergett, a padl\u00e1sra j\u00e1rt, mikor a kocsisok sz\u00e9n\u00e1t h\u00e1nytak, szolgaleg\u00e9nyekkel adta \u00f6ssze mag\u00e1t, kit\u00f6rt bel\u0151le a j\u00f3 hamis\u00edtatlan parasztv\u00e9r. A fon\u00f3ban szeretett \u00fclni parasztasszonyokkal, mosni szeretett a k\u00fatn\u00e1l, fejsz\u00e9t fogott r\u00e1m, amikor megvertem... Szent Mih\u00e1lykor elk\u00fcldtem egyik b\u00e9resemet, azzal ment el Paszi\u00e1nsz is szolg\u00e1latot keresni. Azt mondta, becs\u00fcletes asszony akar lenni. <br \/><br \/>A vend\u00e9gnek meglehet\u0151s f\u00e1radts\u00e1g\u00e1ba ker\u00fclt ez a hossz\u00fa besz\u00e9d, miut\u00e1n a t\u00far\u00f3s csusza am\u00fagy sem \u00edzlett neki: <br \/><br \/>- H\u00e1t b\u00e9resn\u00e9 lett Patience? - k\u00e9rdezte ism\u00e9t a kis pinc\u00e9r, \u00e9s a k\u00e9t kis jelent\u00e9ktelen szeme fellobogott a r\u00e9gi eml\u00e9kekt\u0151l. <br \/><br \/>- Ne t\u00f6r\u0151dj\u00f6n vele - csillap\u00edtotta a vend\u00e9g. - \u00c9n is b\u00fasulok ut\u00e1na, de bizony az \u00e9tv\u00e1gyam nem adom \u00e9rte. <br \/><br \/>- \u00c9n elz\u00fcll\u00f6ttem miatta - felelte a kis pinc\u00e9r. - L\u00e1tja, hogy milyen \u0151sz \u00e9s kopasz vagyok. A fogaim csak \u00fagy l\u00f3gnak a sz\u00e1jamban. A falnak esek mindig, amikor hazamegyek, \u00e9s az \u00e1gy alatt \u00e9bredek fel. N\u00e9ha beverek a kezeimmel egy ablakot, an\u00e9lk\u00fcl, hogy tudn\u00e1m, hogy mi\u00e9rt. \u00c9jszaka munka ut\u00e1n k\u00f3borolok az utc\u00e1n, mert att\u00f3l f\u00e9lek, hogy otthon felakasztom magam... <br \/><br \/>- Nono - felelte csillap\u00edt\u00f3lag a vend\u00e9g. - \u00c9n sem merek otthon t\u00f6lt\u00f6tt fegyvert tartani. Fertelmesen hossz\u00faak azok a falusi \u00e9jszak\u00e1k. <br \/><br \/>A kis pinc\u00e9r most m\u00e1r a sz\u00e9k keresztf\u00e1j\u00e1ra helyezte a l\u00e1b\u00e1t, amint besz\u00e9lt: <br \/><br \/>- Elvesztettem miatta a p\u00e1rtfog\u00f3imat, a nagyurakat, akik megseg\u00edtettek a l\u00f3versenyen, nincs egy zsok\u00e9ismer\u0151s\u00f6m, a bukm\u00e9ker t\u00e1n sz\u00f3ba sem \u00e1llna velem, ha megl\u00e1tna. J\u00e1tszom most is, de sohase nyerek. Mindezt Patience okozta. \u0150, az Isten \u00e1ldja meg, ahol van. <br \/><br \/>- \u00c9n is minden h\u00e9ten Pestre j\u00f6v\u00f6k, mert \u00fariasszonyokat kell l\u00e1tnom, akik \u00e9ppen olyan el\u0151kel\u0151ek, mint Paszi\u00e1nsz volt ott a k\u00e1v\u00e9h\u00e1zi tr\u00f3nusban. <br \/><br \/>A kis pinc\u00e9r az asztalt seperte a szalv\u00e9t\u00e1j\u00e1val. <br \/><br \/>- Az any\u00e1mmal \u00f6sszevesztem Patience miatt. De a s\u00f3gorommal is, aki vend\u00e9gl\u0151s Bud\u00e1n. Budai vend\u00e9gl\u0151s. Nem parancsol m\u00e9g bort? <br \/><br \/>- Hozzon m\u00e9g egy \u00fcveggel! - felelte a vend\u00e9g, \u00e9s bor\u00fas elgondolkoz\u00e1ssal h\u00e1trad\u0151lt sz\u00e9k\u00e9n, mintha csal\u00f3dott volna az eb\u00e9dben. <br \/><br \/>...Priv\u00e1t \u00far, aki eg\u00e9sz id\u0151 alatt szemben \u00fclt, mint egy ugr\u00e1sra k\u00e9sz\u00fcl\u0151 vad, most m\u00e1r eleget l\u00e1tott \u00e9s hallott, hogy megfelel\u0151 \u00e9letundort szedjen fel mag\u00e1ba. Emberfeletti boldogs\u00e1ggal felemelkedett, \u00e9s \u00edgy sz\u00f3lt a szomsz\u00e9d asztalhoz, ahol a kis pinc\u00e9r \u00e9ppen bort t\u00f6lt\u00f6tt a feles\u00e9ge m\u00e1sodik ur\u00e1nak: <br \/><br \/>- \u00c9n tudn\u00e9k csak Patience-r\u0151l besz\u00e9lni maguknak, mert m\u00e9g le\u00e1nykor\u00e1b\u00f3l ismertem! Isten veletek, ti boldog Vendelinek. <br \/><br \/>Persze nem volt igaz, amit Priv\u00e1t \u00far mondott, mert dehogy is \u00f6smerte le\u00e1nykor\u00e1ban Patience-ot, de valamivel meg kellett keser\u00edteni ezeket a f\u00e9rfiakat, akik m\u00e9g enni tudtak, \u00e9s \u00f6rvendeni tudtak egy m\u00e9ltatlan n\u0151 eml\u00e9k\u00e9nek.<\/p>\r\n<hr \/>\r\n<p style=\"text-align: right\"><a href=\"http:\/\/budapest.balladium.hu\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\"><em>Budapest<\/em><\/a><br \/><br \/><span style=\"font-size: xx-small\">A sz\u00f6veg megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1ban\u00a0 <a href=\"http:\/\/seo.balladium.hu\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">Jut\u00e1nyos \u00c1ron SEO-szak\u00e9rt\u0151<\/a> volt seg\u00edts\u00e9g\u00fcnkre <\/span><\/p>","type":"rich"}