Drogosok az irodalomban

Drog és irodalom – drogos írók – 2. rész

Csáth Géza, Jack Kerouac, Aldous Huxley, Hubert Selby, Hunter S. Thompson, William S. Burroughs

Az első részt lásd:

> Drog és irodalom: Baudelaire, Quincey
.

Csáth Géza – Szász János – Ópium – Egy elmebeteg nő naplója

Sajnos az utóbbi időben nem volt időm részletesen és mélyebben feldolgozni a témát, így lényegében átvettem B. P. kollégám kutatásainak korábban publikált, de jelenleg elérhetetlen vázlatát. Én eközben a drogok hatására szinte mindig kialakuló derealizáció és deperszonalizáció kérdéseivel foglalkozom. De nézzük a jeles függő írók listájának folytatását.

Drog és irodalom – drogos írók – 2. rész

6. Csáth Géza

Őt keveseknek kell bemutatni, ha nem is olvasott tőle valaki semmit, az Ópium – Egy elmebeteg nő naplója című filmet valószínűleg akkor is ismeri. Szász János rendezői munkája lenyűgöző.

Csáth legfőbb kábítószere a morfium és az ópium volt. Természetesen ideológiát is gyártott a kábítószer-élvezethez.

„A gyönyör eltünteti a körvonalakat és az értelmetlenségeket. Kihelyez bennünket a tér béklyóiból, és az idő zakatoló másodpercóráját megállítva, langyos hullámokon emel bennünket a lét magasságaiba. Pillanatokig időzni itt, és remegni, hogy percek múlva végképp visszaesünk oda, ahonnan elindultunk – valóban nyomorúság.”

„Csendes szobában, ahol puha szőnyegekben meghal minden zaj és színes üveg szórja szerte a kicsiny mécs pisla lángját, feküdjetek hanyatt. Hunyjátok le a szemeiteket. És az apró ópiumpipa elvezet oda, ahol azért élünk, hogy éljünk és semmi másért. Hiszen ez az egyetlen célja a létnek. Hiszen a szűkmarkú isten is csak ezért ajándékozott minden nyomorult féregnek egy pillanatot ebből az életből, hogy éljen, folytassa az életét, hogy új életet okozzon. Az új féregnek pedig ismét kijut egy pillanat.

A lét essenciája ilyenformán olyan drága portéka, amelyből egész nemzedékek évszázadok alatt kapnak – egy órát. Aki ebbe belenyugszik, az belenyugodott abba, hogy meghaljon mielőtt megszületett. Aki azonban valójában emberré tudott lenni és számot vetett magával – mint méltóságához illik, – az raboljon magának mindennap tizennégy órát. Ez a tizennégy óra egyenlő négyszáz generációnak nyolcezer éves életével. De számítsunk csak ötezret. Egy nap alatt tehát ötezer esztendőt élek. Egy esztendő alatt ez körülbelül két millió évet jelent. Föltéve, hogy az ópiumszívást mint kifejlett erős férfi kezded és nagy gondot fordítasz testi épséged fönntartására. – amelyet legjobb ügyes orvosra bízni – tíz esztendeig elélhetsz. És akkor húsz millió éves korodban nyugodtan hajthatod fejedet az örök megsemmisülés jeges párnájára.

Aki ezen az áron nem mer és nem akar az öröklétből húsz millió évet – az éljen száz esztendeig és sokasodjék meg az ő utódaiban.”

CSÁTH GÉZA: OPIUM. EGY IDEGORVOS LEVELES LÁDÁJÁBÓL

5. Jack Kerouac

Kerouac annak ellenére, hogy nem kifejezetten a kábítószerről írt, elég előkelő helyen van. Ez annak köszönhető, hogy arról a nemzedékről írt, amelynek szerves részét képezte a kábítószerezés (és az ivás). Az ő karakterei folyton kísérleteznek drogokkal, és ez mint természetes motívum jelenik meg. Ennek köszönhetően jellemzőbbek nála a könnyű drogok (persze előfordulnak kemény tudatmódosítók is, elég sűrűn).

„Mind átvonultunk tehát Larryhez, és Julien ott ült a padlón, előtte kiterített újság, azon meg (nem túl jó minőségű, de azért tűrhető Los Angeles-i) fű, abból sodort, vagy „tekert”, ahogy előző szilveszterkor mondta Jack Steen, aki most nincs itt, és miután akkor voltam először a senkiháziakkal, megkérdezte, sodorjon-e nekem is egy szálat, mire én megkérdeztem, „Minek? Majd sodrok én magamnak”, és ettől rögtön felhő vonult át az érzékeny kis pofáján satöbbi, és utált engem – …”

Elérkeztünk a fináléhoz. Az én – szubjektív – véleményem szerint a négy leginkább kábítószer befolyásoltságú író a következő:

4. Aldous Huxley

Huxley legismertebb művében, a Szép új világban is van már kábítószeres utalás. A téma mindig is foglalkoztatta, így kíváncsiságból ki is próbálta felesége és egy orvos felügyeletében. Peyote, meszkalin, LSD, sőt, ha ez nem elég, akkor egy rövid idézet:

“LSD, 100 mikrogramm, izomba adva.”

Ezt írta beszé képtelenül egy papírra, mikor felesége a halálos ágya mellett virrasztott.

Az élményeit a következő művekben örökítette meg: Érzékelés kapui, Menny és pokol, Moksha. Ezek a könyvek a hippi kultúra alapművei.

3. Hubert Selby

Nos, Selby is olyan író, akit senki sem ismer, mégis mindenki tudja, kiről van szó. Ő írta a Rekviem egy álomért című művet. Meg persze sok mást, de nem nagyon adják ki magyarul, csak az Utolsó letérő Brooklyn felé című könyvét…

Selby is huzamosabb ideig függő volt. Huxleyval ellentétben ő kiábrándult a drogokból, halálos ágyán például visszautasította a morfiummal történő fájdalomcsillapítást. Inkább szenvedett. Nagyon nehezen szokott le, ezeket az élményeit írta meg. Selby amúgy kitűnő író. Sajátos posztmodern stílusa van, ajánlom mindenkinek.

„A rendőrség egyre több emberrel járőrözött, mivel az eszeveszett rablások száma növekedett, férfiakat és nőket lőttek le, amikor betörték a kirakatokat, és megpróbáltak elszelelni egy televízióval, amely felrobbant, amikor a földre zuhant, a holttestek meg csúsztak a jégen, vércsíkot húztak maguk után, és merevre fagytak, mielőtt összeszedték és elvitték volna őket. Minden adag narkóért, amely megjelent az utcákon, több ezer mohó beteg kéz nyúlt, markolt, döfött, fojtogatott, ütött vagy húzta meg egy fegyver ravaszát.”

2. Hunter S. Thompson

A többségnek őt sem kell bemutatni. Ő is az a fajta író volt, aki az életét próbálta megírni nagyrészt. Ez közös Kerouaccal, de a nagy különbség az, hogy Thompson sokkal inkább kábítószer-orientáltabb műveket írt. Nem is kezdek el beszélni a Félelem és reszketésről, hisz már untig ismeri mindenki, aki vette a fáradtságot, és elolvasta idáig a cikket. Nem mellesleg, Thompson a gonzó újságírás csúcsa.

„Mint az ügyvéded, azt tanácsolom, mondd meg azonnal, hová tetted azt a kurva meszkalint!”

1. William S. Burroughs

Kétségtelen, hogy Burroughs a narkós irodalom csúcsa, ő írta le legerőteljesebben a valóságvesztés stádiumait a laza képzelgésektől a bad trip-en át a totál delíriumos rémálmokig.

Hogy élményeket szerezzen, szinte mindent kipróbált. A Meztelen ebédet úgy írta, hogy a nagy részére utólag már nem is emlékezett. A körülbelül húsz éven át tartó függősége elegendő végül elegendő tapasztalatot és tudásanyagot alapozott meg ahhoz, hogy szinte az egész írói pályáját a kábítószerből merítse. A Cronenberg féle Meztelen ebéd (Naked Lunch) adaptáció elkészítését tanácsaival segítette. Ggondolom, sokan ismerik a filmet, aki mégsem, érdemes is megnéznie. Vagy rákap a drogra, vagy azonnal leszokik róla… 

Sajnos összesen négy regényt tudunk tőle elolvasni magyarul, viszont nyugaton az alapműveltség része a teljes életmű. Sajátos, szaggatott, gyomorforgató stílusa van. Nagy hatással volt nemzedékére (is). Burroughs, a „vén narkós”, így emlegették még idősebb kortársai is.

„– A morfin deprimálja a hipotalamuszomat, a libido és az emóció központját, s minthogy az elülső agy csak a hátsó agy izgalmára reagál, mintegy másodkézből, mint afféle másodlagos állampolgárnak hátulról kell kapnia a rúgásokat, az agyi események virtuális hiányáról kell beszámolnom. Tudomásom van az ön jelenlétéről, de mivel rám nézve ennek nincs affektív konnotációja, lévén az érzelmi affektusom kikapcsolva fizetésképtelenségem folytán a kábszerárus által, nem érdekel, hogy ön micsinál… Jöhet vagy mehet, összecsinálhatja magát vagy fel, ráspollyal vagy áspiskígyóval – ez jól jöhet és stimmel egy buzinak, de a Holt és a Narkós fütyül rá… Ők Kiismerhetetlenek.”

Remélem senkinek sem törtem össze a lelkét azzal, hogy a listáról olyan nevek maradtak ki, mint Pitigrilli vagy Irvine Welsh. A saját értékelésem szerint a fenti és az előző részbem tárgyalt írók voltak azok, akik a leginkább beillettek a listába.

Tiszta napokat kívánok.

weblap seo - honlapok keresőoptimalizálás - google-helyezés javítása - első hely

honlapoptimalizálás: weblap.org - seo - prémium linképítés | google: weblap.blog | keleti gyógyászat: ayurveda.balladium.hu - pr-cikk egészség, életmód, gyógyítás