A festői elmélyültség fogalma

Tiziano Vecellio: Portugáliai Izabella. (1548. Olaj, vászon. Prado, Madrid) – Élt: 1503. október 23. – 1539. május 1. Az Avis-házból származó portugál infánsnő, aki V. Habsburg Károllyal kötött házassága révén többek között német-római császárné, majd az első spanyol királyné. Izabella I. Mánuel portugál király és Aragóniai Mária legidősebb leánya. – Titian. Portrait of Isabella of Portugal. 1548. Oil on canvas. Museo del Prado, Madrid, Spain

Tiziano: Portugáliai Izabella portréja

A szemed látja, az agyad összerakja.

Jól megfigyeltem: a szikrázó gyöngysor közelről nézvést nem gömböcskékből (és “ragyogásból”) áll, hanem fehér köröcskékbe (szinte körönként máshol) elhelyezett apró, szürke köröcskékből. A szemünk (és főként az elménk) varázsolja/egészíti ki az így keltett ingert (úgy két-három arasz távolságból) gyöngysorrá és ragyogássá.

Ezek után Velencében III. Pál portréján a ruhája arany szegélyét néztem meg közelről. Egészen közelről okkersárga csíkon egészen pici, áttekinthetetlen rend szerint felfestett fehéres szálkácskák. Amiből szemünk (és főként agyunk) “csinál” bizonyos távolságból bolyhos aranyszegély. Azzá, akként fogja össze/rendezi a látványt.

Szívesen megmutatnám a Prádóban látható Agónia a hegyent (Krisztus a Getshemane kertben), de nem találtam meg a Neten. A kép egészét egy katona alakja uralná, ha nem vesznék bele a sötétbe. Kezében lámpa, amelyen egy durva, vastag fehér X, ami távolról fény…

A festői mélység fogalma: pontok, vonalak, síkok olyan tudatosan (vagy véletlenszerűen) elhelyezett rendszere a képfelületen, melynek következtében a kép különböző távolságról szemlélve megváltozik, “mást mutat”. Egyes (közelebbről látható) részletek eltűnnek, más (közelebbről csak kaotikus vonalaknak, foltoknak ható) elemei pedig értelmes, és bizonyos távolságból látható formákká állnak össze.

Minderre, a festői elmélyültség megteremtésére a centrálperspektíve felfedezése és alkalmazása teremtett lehetőséget, azonban ez csak az első lépés volt, melyet a festők gyakorlatában a második, a harmadik, a negyedik, és a sokadik lépés követett, amelyet az elemzők meglehetősen reménytelenül és eredménytelenül igyekeznek azóta is belegyömöszölni abba, ami csak az alapját teremtette meg a festői mélység létrehozásához.

A centrálperspektíva (ahogy a világot látjuk) egyik sajátossága, hogy ha közeledünk a megfigyelthez, akkor egyre több részlete tárul fel, ha távolodunk tőle, mind kisebbé válik, és részletei (végül a megfigyelttel együtt) elenyésznek. Nagyjából a reneszánsszal kezdődően a festők ezt a perspektívát teremtették újra a képeiken.

weblap seo - honlapok keresőoptimalizálás - google-helyezés javítása - első hely

honlapoptimalizálás: weblap.org - seo - prémium linképítés | google: weblap.blog | keleti gyógyászat: ayurveda.balladium.hu - pr-cikk egészség, életmód, gyógyítás