Sör nincs?

A Tokaji Írótábor – amelyet, és nem csak ezért, Tokaji Ivótábornak becéztek – rendszeresen a Rákóczi-pincében tartotta (és tartja a mai napig) ünnepélyes megnyitó rendezvényét. Ez egy viszonylag rövid protokolláris aktus, pár rövid beszéd, néha egy vers (elnök örül, hogy megnyithatja, polgármester örül, hogy az írók Tokajba… közönség alig várja, hogy befejezzék), majd: borkóstoló. Mivel a részvevők és a pincébe betódulók száma száz körüli, az asztaloknál ülő és mögöttük összetorlódva álló embertömeget nem könnyű kiszolgálni, hosszú percekig tart, míg mindenki koccintóképessé válik.

Én csak bohó ifjú koromban voltam borissza, később szinte teljesen áttértem a sörre. Nem mintha nem szerettem volna a jó bort még ekkoriban is, de meginni már nem igazán tudtam: szinte azonnal a lecsurgatása után diszkomfort érzések vettek hatalmukba, émelygés, túlzott savképződés, akár fejfájás is – akár egyetlen pohárkától. Ennek a környezetem Tojakban mindig örült: hagytam, hogy megtöltsék a poharamat, aztán átadtam valamelyik írótársnak.

De egyszer nagyon szomjas voltam, szinte porzott a vesém, alig vártam, hogy valami folyadékot vehessek magamhoz: mohón figyeltem, ahogy a már kiszolgáltak poharában gyöngyözött a bor. Most talán mégis meginnám, gondoltam – de aztán visszahőköltem saját ötletemtől: kell nekem utána az akár órákon át tartó kellemetlen érzés? Nem kell – tökéltem el.

Éppen ezért, amikor a felszolgáló a csodálatos tokaji borral hozzám ért, feltettem a Rákóczi-pincében soha azelőtt és vélhetőleg soha ezután el nem hangzott kérdést:

– Tessék mondani, sör nincs?

weblap seo - honlapok keresőoptimalizálás - google-helyezés javítása - első hely

honlapoptimalizálás: weblap.org - seo - prémium linképítés | google: weblap.blog | keleti gyógyászat: ayurveda.balladium.hu - pr-cikk egészség, életmód, gyógyítás