Dreher: a sörkirály legendája

A Sörkirály, a Dreher-birodalom alapítója, Dréher Antal.
A sörkirály fia azután az ország legnagyobb sörgyárává fejlesztette a Kőbányai Sörgyárat.

A Dreher sörgyár története egy kis falusi sörfőzdével kezdődött, itt tanulta meg Franz Anton Dreher, Dreher Antal apja a sörfőzés tudományát tulajdon édesapjától. A legenda szerint volt egy üreges sétapálcája, amibe sörmintákat csempészett ki a ködös Albion ódon sörfőzdéiből.

Hazatérve meghonosította az alsó erjesztésű sört, és egy újfajta sört is kifejlesztett, a Lagerbiert. Később ennek köszönhette a „sörkirály” kitüntető címet. Hamarosan felfigyelt a kőbányai sörre, ami komoly konkurenciát jelentett neki. Ennek részben az volt az oka, hogy a mélyfúrással nyert kőbányai tiszta forrású víz nagyon jó a sörfőzéshez. A pincék pedig egyenletes hőmérsékletet biztosítanak az ászkoláshoz.

 

Végül 1862-ben vette meg a Kőbányai Serház Társaság főzdéjét. Halála után fia, ifjabb Dreher Antal fejlesztett tovább a Kőbányai Sörgyárat, ami hamarosan az ország legnagyobb sörgyára lett. A Drehereket végül az államosítás fosztotta meg hazai sörbirodalmuktól. A rendszerváltás után, 1993-ban a világ ötödik legnagyobb sörgyártó konszernje, a dél-afrikai SAB tulajdonába került a Dreher Sörgyárak Zrt.

Az anyai Illyés Gyula-nagyszülők valamelyike ebben a gyárban dolgozott a 20. század elején, az 1980-as években pedig a gyárbéli karbantartó lakatosok vezetője megszállott irodalomrajongó lévén ezt kiderítette, és brigádja nemcsak hogy felvette a nem sokkal korábban meghalt költőfejedelem nevét, hanem emlékét is intenzíven ápolni kezdték, egy idő után az ipari létesítmény szabadidő-központjában rendszeressé váltak az évfordulós megemlékezések, főleg azután, hogy felvették a kapcsolatot egy hasonnevű beregszászi szervezettel és meghívták tagjaikat rendezvényükre. Ezek az őszi Illyés-rendezvények évről évre hasonló forgatókönyv szerint és hangulatban zajlottak, részben a névadó méltatása, részben a szovjet-magyar barátság és részben a sörivászat jegyében. A csendes temetői koszorúzás, a gyárlátogatás és a baráti találkozások mellett a fénypontot mindenképpen a protokolláris irodalmi est képezte. Ebben mindig kiemelkedő szerepet kapott a kárpátaljai íródelegáció, és állandó meghívottnak számított nemcsak Flóra asszony és a költő lánya, Illyés Mária, nemcsak a budapesti szovjet nagykövet, hanem az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó szovjet déli hadseregcsoport főparancsnoka is (aki mindig meg is jelent teljes karácsonyfadíszben és végigülte a több órás rendezvényt, holott egy szót sem értett magyarul). Tovább: Szűrös Mátyás a krédóban